Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Aktuális

IMAGING KOREA

KOREA DOKUMENTUMFOTÓKON
– EMBEREKEN, TÁJAKON ÉS IDŐN TÚL

A Koreai Kulturális Központ és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös kiállítása
a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban, 2016. május 6. – augusztus 28.

„A fotográfia a jelent örökíti meg, de az hamar múlttá válik.
[…] A fotók megláttatják velünk a változást, a mulandó világot.”
KANG WOONGU

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új időszaki kiállításának művészeti formanyelve a kortárs dokumentumfotó, melyet most először, Korea hét neves fotográfusának 125 alkotásán keresztül ismerhet meg az európai közönség. KANG Woongu, KWON Taegyun, KIM Jungman, PARK Jongwoo, LEE Gapchul, CHO Daeyeon és SEO Heunkang koreai fotóművészek utazó kiállítása Európában hat helyszínen kerül bemutatásra az adott ország Koreai Kulturális Központjával együttműködésben. A vándorkiállítás első állomása Budapest, melyet Berlin, Varsó, Brüsszel, Asztana és Madrid követ.

A Korea dokumentumfotókon – Embereken, tájakon és időn túl című vándorkiállítás anyagát SEOK Jaehyun, a Daegu Future College professzora állította össze. A tárlat az 1970-es évektől napjainkig eltelt több mint negyven évben készült fotográfiákat vonultat fel, de valójában ennél jóval tágabb időkeretet is felölel. Korea múltja, jelene és jövője sűrűsödik össze hét kiváló, egyéni karakterű fotográfus munkáiban. Az évszázados történelmi emlékek, az állandóan mozgásban lévő, de a változásban is állandóságot nyújtó táj és a benne élő emberek adják azt a vizuális tartalmat, melyet mind a hét fotográfus egyéni látásmóddal közelít meg. Témáikat és eszközeiket ehhez gondosan megválasztják. Egyaránt láthatunk palotákat, kolostorokat, történelmi helyszíneket, vidéki falvakat, a demilitarizált övezetet és a hétköznapok színtereit. A koreai gondolkodás és művészet e sajátosságai jelennek meg a Hopp Múzeum kiállításán: egy intimebb környezetben, a belső kiállítóterekben helyeztük el az emberábrázolásokat, falusi életképeket, a múzeum kertjében pedig a mai modern nagyvárosok és kolostorok világát megjelenítő művekkel folytatódik a tárlat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban"
2015. november 27. - 2016. április 17.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum GENDZSI HERCEG NYOMÁBAN – JAPÁN KÉPEN ÉS ÍRÁSBAN című kiállítása a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját és annak európai felfogását állítja reflektorfénybe egy ezeréves férfieszmény, Gendzsi herceg alakjának segítségével. Az ázsiai művészetet több évszázadra visszanyúlóan – s emellett kortárs (magyar és japán) alkotásokat bemutató kiállítás mintegy 200 műalkotást: festményt, fametszetet, lakktárgyat, kerámiát, fotográfiát vonultat fel.

A Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, illetve Gendzsi szerelmei) Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve, a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amely 54 fejezetben jeleníti meg a herceg életének eseményeit és szerelmi kalandjait. Az írásmű – noha fikció – részletesen rögzíti a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét, így mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át.
A történet főhőse – intellektusa, kifinomult ízlése, modora, valamint földöntúli szépsége okán – igazi életművész, a nők által körülrajongott, érzékeny férfiú. Muraszaki Don Juanját fejezetről fejezetre újabb és újabb szerelmi kalandok várják, hol udvarhölgyekkel, hol apja ágyasával, hol legjobb barátja kedvesével bonyolódik egyéjszakás kalandba vagy szerelmi háromszögbe, ezután azonban minden hölgyének sorsát szívén viseli és egész életén keresztül gondoskodik róluk. Gendzsi „virágoskertje” tehát igen kiterjedt, melyet többek között „sáfrányvirág”, „mályvarózsa”, „hajnalka” nevű hölgyek hosszú sora tarkít.

Vizuális művészeti alkotások – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jelenítik meg a regény történéseit Muraszaki korától egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat őriz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, szimbolikus vagy paródiába hajló módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja, hogy bemutassa a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, egyaránt hangsúlyozva a kép és a szöveg fontosságát. Ezenkívül hazai kortárs példákon keresztül is igyekszik érzékeltetni a regénynek az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.


Kiállításunk különböző tematikus egységekben mutatja be a Gendzsi regényéhez szorosan kapcsolódó korabeli tánc- és színházkultúrát, illetve olyan kedvelt időtöltéseket, mint a kártya- (karuta) vagy az úgynevezett illatjáték. A tárlat különálló teret szentel a regényben is gyakran megjelenő japán költészet egyik kedvelt ötsoros versformájának, a vakának, amely talán modern korunk rövid szöveges üzeneteivel állítható párhuzamba. A Hopp Múzeumban már bevált kiállítási gyakorlatnak megfelelően kortárs magyar műalkotások önálló egységként is helyet kapnak: Krasznahorkai László és Gaál Zoltán irodalmi-fotográfiai kettős hommage-zsal tiszteleg a világirodalom első klasszikus regényeként számon tartott mű előtt.

A kiállítás vezető füzetét itt töltheti le: VEZETŐ: ILLAT-ALBUM

 

 

Kang Woon-gu: Yongdae-ri (Naeseorak), Buk-myeon, Inje, Gangwon. 1973

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 1. lapja Papír, arany, tus, festék 1670 körül

 

 

 

Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 1. lapja Papír, arany, tus, festék 1670 körül

 

Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 9. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 9. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 44. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 44. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
A Ranrjó-ó nevű bugaku figura. Textil, gobelintechnika (cuzure-nisiki) 1900 körül
A Ranrjó-ó nevű bugaku figura. Textil, gobelintechnika (cuzure-nisiki) 1900 körül
Háromrekeszes inró kai-avasze kagylómotívummal. Fa, lakk (urusi, maki-e), textil, rozmáragyar, agancs 18. század vége – 19. század eleje
Háromrekeszes inró kai-avasze kagylómotívummal. Fa, lakk (urusi, maki-e), textil, rozmáragyar, agancs 18. század vége – 19. század eleje
Gaál Zoltán: Cím nélkül. Lyukkamerával készült analóg fénykép 2013, Kiotó
Gaál Zoltán: Cím nélkül. Lyukkamerával készült analóg fénykép 2013, Kiotó

 

 

/var/www/web/html/data/