Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Aktuális

NÁGÁK, ELEFÁNTOK, MADARAK
VISELETEK DÉLKELET-ÁZSIA SZÁRAZFÖLDI TÉRSÉGÉBŐL

2016. szeptember 30. – 2017. augusztus 20.

Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. Ez a művészet anyanyelve, egyik legfontosabb megnyilatkozási formája, így Délkelet-Ázsia textiljeinek bemutatásával, típusaik, használatuk és szerteágazó jelképrendszerük megismertetésével kulcsot kap az érdeklődő egy távoli világ működésének és gondolkodásának megfejtéséhez.
A kiállítás olyan utat jár be, amely többféle aspektusból – földrajzi, időbeli és antropológiai szempontból is – vizsgálja a délkelet-ázsiai textilek kódjait, így a textilek rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül ismertet meg hiedelemvilágukkal, ünnepeikkel és szokásaikkal.
A khmer birodalomból elinduló kalandozás a burmai és a sziámi (thai) udvar szentélyein keresztül vezet a ma is Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnam területén élő számos nép, így a hmongok, a rendkívül színes és változatos textilkultúrájú tai népek, a jaók és lantenek, valamint a brú hegyi törzs textíliái és ékszerei felé. Számos multimédiás elem, film és montázs jeleníti meg, hozza mozgásba és új összefüggésbe a látott tárgyakat. A kiállítás több mint 200 tárgyat vonultat fel: a magyarországi közgyűjtemények (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) értékes, nagyon ritkán látható anyaga mellett magángyűjtők és kutató-tudósok helyszínen gyűjtött tárgyait is bemutatja.
Változás és állandóság viszonya áll a figyelem középpontjában, mintegy a kiállítás vezérfonalaként, ahogy a textileken felfejthető és bemutatható ez a bonyolult, de rendkívül érdekes formanyelv.
A meghosszabbított kiállítás egy vadonatúj tartalmú kiállítási egységgel is bővül. A korábban kortárs művészeti munkákat bemutató pop-up sarok 2017. május 9-től gyermekművészeti alkotásoknak adja át a helyét a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai pályázat részeként.
A kiállítás inspirációja alapján készített, babákra álmodott viseleteket az Etyeki Alapfokú Művészeti Iskola textilszakos növendékeinek munkáiként tekintheti meg a közönség.


Hódolat a huszonnyolc Buddha előtt
Hódolat a huszonnyolc Buddha előtt

 

 

Hmong női szoknya
Hmong női szoknya

 

Buddha királyi díszben
Buddha királyi díszben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IMAGING KOREA

KOREA DOKUMENTUMFOTÓKON
– EMBEREKEN, TÁJAKON ÉS IDŐN TÚL

A Koreai Kulturális Központ és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös kiállítása
a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban, 2016. május 6. – augusztus 28.

„A fotográfia a jelent örökíti meg, de az hamar múlttá válik.
[…] A fotók megláttatják velünk a változást, a mulandó világot.”
KANG WOONGU

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új időszaki kiállításának művészeti formanyelve a kortárs dokumentumfotó, melyet most először, Korea hét neves fotográfusának 125 alkotásán keresztül ismerhet meg az európai közönség. KANG Woongu, KWON Taegyun, KIM Jungman, PARK Jongwoo, LEE Gapchul, CHO Daeyeon és SEO Heunkang koreai fotóművészek utazó kiállítása Európában hat helyszínen kerül bemutatásra az adott ország Koreai Kulturális Központjával együttműködésben. A vándorkiállítás első állomása Budapest, melyet Berlin, Varsó, Brüsszel, Asztana és Madrid követ.

A Korea dokumentumfotókon – Embereken, tájakon és időn túl című vándorkiállítás anyagát SEOK Jaehyun, a Daegu Future College professzora állította össze. A tárlat az 1970-es évektől napjainkig eltelt több mint negyven évben készült fotográfiákat vonultat fel, de valójában ennél jóval tágabb időkeretet is felölel. Korea múltja, jelene és jövője sűrűsödik össze hét kiváló, egyéni karakterű fotográfus munkáiban. Az évszázados történelmi emlékek, az állandóan mozgásban lévő, de a változásban is állandóságot nyújtó táj és a benne élő emberek adják azt a vizuális tartalmat, melyet mind a hét fotográfus egyéni látásmóddal közelít meg. Témáikat és eszközeiket ehhez gondosan megválasztják. Egyaránt láthatunk palotákat, kolostorokat, történelmi helyszíneket, vidéki falvakat, a demilitarizált övezetet és a hétköznapok színtereit. A koreai gondolkodás és művészet e sajátosságai jelennek meg a Hopp Múzeum kiállításán: egy intimebb környezetben, a belső kiállítóterekben helyeztük el az emberábrázolásokat, falusi életképeket, a múzeum kertjében pedig a mai modern nagyvárosok és kolostorok világát megjelenítő művekkel folytatódik a tárlat.

 

 

 

 

 

 

 

 

„Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban"
2015. november 27. - 2016. április 17.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum GENDZSI HERCEG NYOMÁBAN – JAPÁN KÉPEN ÉS ÍRÁSBAN című kiállítása a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját és annak európai felfogását állítja reflektorfénybe egy ezeréves férfieszmény, Gendzsi herceg alakjának segítségével. Az ázsiai művészetet több évszázadra visszanyúlóan – s emellett kortárs (magyar és japán) alkotásokat bemutató kiállítás mintegy 200 műalkotást: festményt, fametszetet, lakktárgyat, kerámiát, fotográfiát vonultat fel.

A Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, illetve Gendzsi szerelmei) Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve, a világirodalom első nagy terjedelmű és egyik legjelentősebb regénye, amely 54 fejezetben jeleníti meg a herceg életének eseményeit és szerelmi kalandjait. Az írásmű – noha fikció – részletesen rögzíti a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét, így mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át.
A történet főhőse – intellektusa, kifinomult ízlése, modora, valamint földöntúli szépsége okán – igazi életművész, a nők által körülrajongott, érzékeny férfiú. Muraszaki Don Juanját fejezetről fejezetre újabb és újabb szerelmi kalandok várják, hol udvarhölgyekkel, hol apja ágyasával, hol legjobb barátja kedvesével bonyolódik egyéjszakás kalandba vagy szerelmi háromszögbe, ezután azonban minden hölgyének sorsát szívén viseli és egész életén keresztül gondoskodik róluk. Gendzsi „virágoskertje” tehát igen kiterjedt, melyet többek között „sáfrányvirág”, „mályvarózsa”, „hajnalka” nevű hölgyek hosszú sora tarkít.

Vizuális művészeti alkotások – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jelenítik meg a regény történéseit Muraszaki korától egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat őriz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, szimbolikus vagy paródiába hajló módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja, hogy bemutassa a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, egyaránt hangsúlyozva a kép és a szöveg fontosságát. Ezenkívül hazai kortárs példákon keresztül is igyekszik érzékeltetni a regénynek az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.


Kiállításunk különböző tematikus egységekben mutatja be a Gendzsi regényéhez szorosan kapcsolódó korabeli tánc- és színházkultúrát, illetve olyan kedvelt időtöltéseket, mint a kártya- (karuta) vagy az úgynevezett illatjáték. A tárlat különálló teret szentel a regényben is gyakran megjelenő japán költészet egyik kedvelt ötsoros versformájának, a vakának, amely talán modern korunk rövid szöveges üzeneteivel állítható párhuzamba. A Hopp Múzeumban már bevált kiállítási gyakorlatnak megfelelően kortárs magyar műalkotások önálló egységként is helyet kapnak: Krasznahorkai László és Gaál Zoltán irodalmi-fotográfiai kettős hommage-zsal tiszteleg a világirodalom első klasszikus regényeként számon tartott mű előtt.

A kiállítás vezető füzetét itt töltheti le: VEZETŐ: ILLAT-ALBUM

 

 

 

 

GÉSÁK A DUNA-PARTON
A japán kultúra hatása a magyar művészetre

2016. december 16. - 2017. március 12.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány közös kiállítása a Várkert Bazárban

Várkert Bazár - Testőrpalota (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.)
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.
Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajókapitány flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az 1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.
A nyugati országokban - így Magyarországon is - a 19. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A „gésa” szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is.
A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.
-
Tarján (Huber) Oszkár: Függő hullám-motívummal, 1910 körül, Iparművészeti Múzeum
Tarján (Huber) Oszkár: Függő hullám-motívummal, 1910 körül, Iparművészeti Múzeum
-
-
Utagawa Kunisada: Nő tükörrel, 1843-1847
Utagawa Kunisada: Nő tükörrel, 1843-1847
Székely Bertalan: Japán nő, 1871, Magyar Nemzeti Galéria
Székely Bertalan: Japán nő, 1871, Magyar Nemzeti Galéria

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kang Woon-gu: Yongdae-ri (Naeseorak),1973

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 9. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 9. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 44. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
Feltételezhetően Szumijosi Gukei vagy köre: A budapesti Gendzsi-album 44. lapja. Papír, arany, tus, festék 1670 körül
A Ranrjó-ó nevű bugaku figura. Textil, gobelintechnika (cuzure-nisiki) 1900 körül
A Ranrjó-ó nevű bugaku figura. Textil, gobelintechnika (cuzure-nisiki) 1900 körül
Háromrekeszes inró kai-avasze kagylómotívummal. Fa, lakk (urusi, maki-e), textil, rozmáragyar, agancs 18. század vége – 19. század eleje
Háromrekeszes inró kai-avasze kagylómotívummal. Fa, lakk (urusi, maki-e), textil, rozmáragyar, agancs 18. század vége – 19. század eleje
Gaál Zoltán: Cím nélkül. Lyukkamerával készült analóg fénykép 2013, Kiotó
Gaál Zoltán: Cím nélkül. Lyukkamerával készült analóg fénykép 2013, Kiotó

 

 

/var/www/web/html/data/