Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Tervezett

Sanghay-Shanghai
Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között
Kurátorok: Dr. Fajcsák Györgyi és Dr. Kelényi Béla

A szeptember végén nyíló kiállítás célja, hogy a Shanghaiban élő magyarok Hopp Múzeumba került kínai hagyatéka (bútorai és viseletei) révén bepillantást engedjen a két világháború közötti Shanghai világába, valamint a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket. Fő motívumok a „keleti” tánc és öltözék. A Shanghaiban élő és dolgozó magyarok közül bemutatásra kerül a táncosnőként ismert Dessewffy Flóra viseletanyaga, a Komor műkereskedő cég (főként kerámiáival), egy Shanghaiban élt magyar család bútoranyaga és enteriöre, valamint Hugyec László építész épületei. A shanghai életmód és életérzés lenyomataként a korabeli kínai naptárak és reklámplakátok, valamint a kínai film női sztárjai is megjelennek.

A két világháború közötti magyar művészet anyagából ismert és kevéssé ismert magyar művészeken keresztül jelenítjük meg a korszak kelettel kapcsolatos képzőművészeti vonatkozásait. A festők közül Csók István, Vaszary János, Boromisza, Tibor, Vörös Géza, Czimra Gyula, Cseresnyés István, Jaschik Álmos és Helbing Ferenc, a szobrászok közül Kövesházi Kalmár Elza, Telcs Ede, Bory Jenő, a grafikusok közül Lajos Ferenc, az iparművészek közül Zilzer Hajnalka és Csapek/Csapváry Károly művei szerepelnek.

A képzőművészeti alkotások mellett megjelenik a színház színpadi tervekkel és jelmezekkel (Gyémántpatak kisasszony, Nemzeti Színház), a tánc (Kövesházi Kalmár Ágnes), a reklám és a szórakozás (a budapesti Sanghay bár) is.

 

 

 

 

GÉSÁK A DUNA-PARTON
A japán kultúra hatása a magyar művészetre
2016. december 16. - 2017. március 12.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány közös kiállítása a Várkert Bazárban

Várkert Bazár - Testőrpalota
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00

A japán művészet az 1870-es évektől kezdve átszőtte az európai művészetet, és jelentős hatást gyakorolt a képzőművészet valamennyi ágára. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jóvoltából először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japonizmus magyarországi történetét járja végig a századforduló képzőművészeti anyagának bemutatásával, kiegészülve a mintának tekintett eredeti japán és kínai tárgyakkal (fametszetekkel, kerámiákkal, lakktárgyakkal, faragványokkal).

 

 

 

 

NÁGÁK, ELEFÁNTOK, MADARAK
VISELETEK DÉLKELET-ÁZSIA SZÁRAZFÖLDI TÉRSÉGÉBŐL

2016. szeptember 29. – 2017. április 30.

Délkelet-Ázsia legmeghatározóbb művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. Ez a művészet anyanyelve, legfontosabb megnyilatkozási formája, így Délkelet-Ázsia textiljeinek bemutatásával, típusaik, használatuk és szerteágazó jelképrendszerük megismertetésével kulcsot kap az érdeklődő egy távoli világ működésének és gondolkodásának megfejtéséhez. A kiállítás olyan utat jár be, amely többféle aspektusból –földrajzi, időbeli és antropológiai szempontból is- vizsgálja a délkelet-ázsiai textilek kódjait, így a textilek rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül ismertet meg hiedelemvilágukkal, ünnepeikkel és szokásaikkal.
A tekercsképek, viseletek vagy a hétköznapi háztartási textíliák felületén a „díszítés” egyértelmű jelentést hordozó vizuális kódok sokaságát rejti. Óvó, védelmező jelképek, állatok alakját öltő mitikus lények, szellemek, állatok rajzolódnak ki a színpompás szövetek felületén. Találkozhatunk nágákkal (a szanszkrit szó jelentése: kígyó; laó megfelelője: nak vagy naak), az indiai mitológiából ismert kígyószerű lényekkel, akik igen változatos formákban jelennek meg Délkelet-Ázsia-szerte a legkülönfélébb ábrázolásokon. Rendre feltűnnek majd a laó–tai hagyomány kígyóistenségei (ngeuak, luang) és a mitikus, tarajukról és karmukról felismerhető hong madarak, de találkozhatunk a szerencsét hozó, ősi napszimbólummal, a szvasztikával vagy vonuló elefántokkal is.
A kiállításra kerülő textil- és ékszeranyaghoz kortárs kapcsolódási lehetőséget kínálva a Múzeum pályázatot hirdetett meg, melyre több kortárs alkotó is jelentkezett, akiknek munkáját a kiállítás időtartama alatt a Múzeum havi egy alkalommal "pop up" kiállítás keretében  mutatja be.



IMAGING KOREA
KOREA DOKUMENTUMFOTÓKON

– EMBEREKEN, TÁJAKON ÉS IDŐN TÚL

A Koreai Kulturális Központ és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös kiállítása
a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban, 2016. május 6. – augusztus 28.

„A fotográfia a jelent örökíti meg, de az hamar múlttá válik.
[…] A fotók megláttatják velünk a változást, a mulandó világot.”
KANG WOONGU

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új időszaki kiállításának művészeti formanyelve a kortárs dokumentumfotó, melyet most először, Korea hét neves fotográfusának 125 alkotásán keresztül ismerhet meg az európai közönség. KANG Woongu, KWON Taegyun, KIM Jungman, PARK Jongwoo, LEE Gapchul, CHO Daeyeon és SEO Heunkang koreai fotóművészek utazó kiállítása Európában hat helyszínen kerül bemutatásra az adott ország Koreai Kulturális Központjával együttműködésben. A vándorkiállítás első állomása Budapest, melyet Berlin, Varsó, Brüsszel, Asztana és Madrid követ.

A Korea dokumentumfotókon – Embereken, tájakon és időn túl című vándorkiállítás anyagát SEOK Jaehyun, a Daegu Future College professzora állította össze. A tárlat az 1970-es évektől napjainkig eltelt több mint negyven évben készült fotográfiákat vonultat fel, de valójában ennél jóval tágabb időkeretet is felölel. Korea múltja, jelene és jövője sűrűsödik össze hét kiváló, egyéni karakterű fotográfus munkáiban. Az évszázados történelmi emlékek, az állandóan mozgásban lévő, de a változásban is állandóságot nyújtó táj és a benne élő emberek adják azt a vizuális tartalmat, melyet mind a hét fotográfus egyéni látásmóddal közelít meg. Témáikat és eszközeiket ehhez gondosan megválasztják. Egyaránt láthatunk palotákat, kolostorokat, történelmi helyszíneket, vidéki falvakat, a demilitarizált övezetet és a hétköznapok színtereit. A koreai gondolkodás és művészet e sajátosságai jelennek meg a Hopp Múzeum kiállításán: egy intimebb környezetben, a belső kiállítóterekben helyeztük el az emberábrázolásokat, falusi életképeket, a múzeum kertjében pedig a mai modern nagyvárosok és kolostorok világát megjelenítő művekkel folytatódik a tárlat.

„Gendzsi herceg nyomában - Japán képen és írásban"

2015. november 27. - 2016. április 17.

A kiállítás a Hopp Múzeum hagyományos ázsiai művészetet és kortárs alkotásokat egymás mellett bemutató kiállítás-sorozatának következő tárlata, amely a hagyományos japán művészet esztétika ideálját és annak európai recepcióját állítja reflektorfénybe.

Muraszakinak, a Heian-kori japán császári udvar egyik udvarhölgyének a 11. század elején írott műve a világirodalom egyik legjelentősebb műalkotása, melynek címe: Gendzsi monogatari (magyarul Gendzsi regénye, vagy Gendzsi szerelmei). A mű jelentősége abban áll, hogy a világ első nagy terjedelmű regénye, mely a fénylő Gendzsi herceg, egy fiktív személy kalandjait örökíti meg 54 fejezetben. A „fénylő”, vagy „ragyogó” jelző a műalkotás főszereplőjének intellektusára, kifinomult ízlésére és modorára, valamint földöntúli szépségére egyaránt utal. Az írásmű – fikció léte ellenére – a Heian-kor Japánjának udvari szokásvilágát, kultúráját, etikettjét részletesen rögzíti. A szerző fejlett megfigyelőtehetségének és aprólékos leírásának köszönhető, hogy bár a Gendzsi monogatari Muraszaki körének szórakoztatására készült, mára a középkori japán világ egyik legfőbb krónikájává értékelődött át. A japán nyelvű szöveg folyamatos modernizációjának köszönhetően olyan élénken élt és él ma is a japán kultúrában a fénylő herceg története, melyhez Európában csupán a Bibliát, esetleg az ógörög mítoszokat hasonlíthatnánk.

Gendzsi herceg személyének és világának tökéletes szépsége a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját képviseli. Vizuális művészeti alkotások sora – festmények, fametszetek, lakktárgyak, kerámiák – jeleníti meg történéseit a regény születésétől egészen napjainkig, de a társművészetek (fotográfia, színház) is bőven merítenek forrásából. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteménye számos tárgyat tartalmaz, mely a Gendzsi történetét dolgozza fel narratív, vagy szimbolikus módon, a 17. század végétől napjainkig. A kiállítás célja bemutatni a regény folyamatos jelenlétét Japán kultúrájában, kiegyensúlyozva a kép és a szöveg szerepét, és magyar példán keresztül éreztetni az egyetemes irodalomra és képzőművészetre gyakorolt inspiratív hatását.

Kiállításunk a megismerés több szintjét kívánja nyújtani a látogatónak. Egyrészt ismereteket közöl Muraszakiról, a mű szerzőjéről, a szövegkorpusz felépítéséről valamint a történet főbb eseményeiről és szereplőiről. A Gendzsi-képek jelentőségét a japán vizuális művészetekben narratív (jamato-e), szimbolikus, valamint paródiába hajló (mitate) ábrázolásokon keresztül figyelheti meg a látogató. Műtárgyak mesélnek arról, hogy milyen játékok fűződtek a Gendzsi regényéhez a kora-modern Japánban és hogy hogyan játszották őket. A kiállítást körbejárva megtudhatjuk, hogy ki alkotta a gyűjtemény világviszonylatban is jelentős értékű Gendzsi albumát, hogy épül fel egy japán vers, azaz vaka, sőt, megcsodálhatjuk egy 19. század eleji, 108 lapból álló Gendzsi karuta (kártya) készlet minden egyes lapját is.

Kiállításunkat egy magyar, kettős hommage zárja: Krasznahorkai László írásban, Gaál Zoltán pedig a fotográfia médiumán keresztül idézi meg a régi császári főváros, Kiotó hangulatát. A magyar művek bemutatása során kép és szöveg olyan szorosan kötődik egymáshoz, mint az a legkorábbi Gendzsi kéziratokban volt tapasztalható.

A kiállítást magyar és angol nyelvű, reprodukciókban gazdag, több szerző együttműködésével létrejött katalógus kíséri. A kötetben az irodalom-, művészet- és fotótörténeti tanulmányok mellett a Gendzsi regénye monumentális (mintegy 1500 oldalas) történetének rövid összefoglalója is olvasható. A történet minden egyes fejezetét a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gendzsi albumának egy-egy lapja kíséri, ezáltal a műtárgy teljességében jelenik meg a kiadásban.



Genji-kis kepek
Genji-kis kepek
Genji-kis kepek



/var/www/web/html/data/