Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Kiadványaink

Ajánljuk figyelmébe a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum legújabb kiadványait:



India istenei.
ISTEN|NŐ. A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában (2018 11 May 11 – .) című kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai kiadvány.

Írta: Hársvölgyi Virág
Kiadó: Budapest  : Szépművészeti Múzeum - Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
ISBN: 978-615-5304-85-9
Nyelv: magyar
Oldalszám: 10 oldal + szuperhős kártya melléklettel
Ár: 1.400 Ft
Cikkszám: 23110383

 

 

A kiállításhoz magyar nyelvű múzeumpedagógiai kiadvány tartozik, mely a képregények világát megidézve mesél hindú istenekről és istennőkről, csodás történeteikről, a füzet végén található „szuperhős” kártyák segítségével pedig mindenki elmélyíthet tudását.



ISTEN|NŐ. A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
ISTEN|NŐ. A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában (2018 11 May 11 – .) című kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet.
Szerkesztette: Válóczi Róbert
Kiadó: Budapest  : Szépművészeti Múzeum - Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadás éve: 2018.
ISBN: 978-315-5304-83-5
Nyelv: magyar
Oldalszám: 267 oldal, színes illusztrációkkal és archív fotókkal

Súly 1320 g
Méret: 22 x 31 cm
Ár: 7.800 Ft
Cikkszám: 23110381

A kötet bevezető tanulmányai meghatározzák a vizsgálat két fókuszpontját: a hindú Istennőt és az indiai nőt. Válóczi Róbert írása elhelyezi az Istennőt a hindú tradíción belül, valamint megvizsgálja, hogy különböző megjelenési formái milyen hagyományos női szerepekben tűnnek fel, és ezek a szerepek milyen relációban állnak az istennőkultusz fejlődésével. Wojtilla Gyula munkájában a gazdag szanszkrit irodalmi hagyományt térképezi fel, és válogatott példákon keresztül mutatja be, hogy ezek a szövegek milyen társadalmi keretek közé helyezték el a nőket. A kötet második egysége a nők és istennők ind vallásosságban elfoglalt helyét járja körül. Dezső Csaba írásában Durgának legismertebb mítoszát, a Mahisa nevű démon legyőzését és ennek jellemző ábrázolásait mutatja be egy 7. századi költeményen keresztül. Kiss Csaba tanulmányával a nők és istennők szerepének előtérbe kerülését vázolja fel a tantrikus hinduizmuson belül. Balogh Dániel egy istennőcsoport, a Szaptamátrikák (Hét Anya) középkori feliratokban megőrzött történetét vizsgálja meg. Ferenczi Roland a dél-indiai istenvilágot mutatja be a Szangam költészet művein keresztül. Saskia Kersenboom a dél-indiai templomszolga-nők (dévadászík) világába kalauzol el minket egy titokzatos istennő, Bhógasakti szemén keresztül. A fejezetet Száler Péter munkája zárja, amelyből a mitikus szépségekről, az apszaraszokról és jaksíkról tudhatunk meg többet. A kötet harmadik része az indiai művészet nő- és istennőképével foglalkozik. Először Alka Pande kalauzol végig az indiai művészet évszázadain tanulmányával, amelyben egy-egy szemléletes példával világítja meg a nő- és istennő-ábrázolások változásait. Aztán Erwin Neumayer és Christine Schelberger az indiai képnyomtatás kezdetét és annak az indiai ikonográfiára gyakorolt hatását szemléltetik. A fejezet zárásaként Válóczi Róbert veszi sorra India jelképeit és azok társadalmi. A negyedik fejezet a modern kor nő- és istennőképének egy-egy érdekes szegletét mutatja be. Vajdovich Györgyi a kortárs bollywoodi filmek Rámájana-feldolgozásait veszi sorra, és bemutatja, hogyan alakul a Ráma–Rávana–Szítá hármas egymáshoz való viszonya a 21. század filmművészetében. Ezután Sági Péter vezet be minket az 1960-as évek utáni hindí irodalom nőábrázolásába egy írónő, Mamtá Kálijá művein keresztül. Szivák Júlia az indiai politika női szereplőinek lehetőségeit és eszköztárát mutatja írásában. Végül Nikky-Guninder Kaur Singh a 21. századi indiai nők társadalmi helyzetét szemlélteti az oktatás és a tudás istennőjének, Szaraszvatínak példáját alapul véve.     A kötetet a kortárs festővel és képregény rajzolóval, Abhisek Singhgel készült interjú zárja, melyben saját műveinek alkotási folyamatáról, az indiai képregényekről és az Istennőt érintő személyes nézeteiről is olvashatunk.








Shangay-Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között
Shangay-Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között (2017. szeptember 2 – 2018. április 8.) című kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet.
Szerkesztette: Fajcsák Györgyi; Kelényi Béla
Kiadó: Budapest  : Szépművészeti Múzeum - Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadás éve: 2017.
ISBN: 978-963-89585-5-6
Nyelv: magyar
Oldalszám: 344 oldal, színes illusztrációkkal és archív fotókkal
Súly: 1510g
Ár: 6800 Ft
Cikkszám: 23110372

 

Shangay-Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címet viselő kötet az azonos című kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet. A 20. század első felében Shanghaihoz hosszabb-rövidebb ideig kötődő magyarok művészei vonatkozású tevékenységét és a korszak magyarországi Kelet-képét igyekszik bemutatni. Szokatlan nézőpontok alapján, számos társművészeti terület bevonásával eddig alig kutatott témákat és ismeretlen tárgyakat, tárgytípusokat vesz górcső alá, s látatja a Magyarországon a 20. század első felében megjelenő távol-keleti, illetve a Keleten, elsősorban Shanghaiban magyar közvetítéssel megjelenő nyugati hatásokat. A kötet kilenc egységre tagolódik. Az első rész Köztes ideák és helyek: „Mosolygó bálvány” címmel Kelényi Béla és Fajcsák Györgyi egy-egy bevezető tanulmányát tartalmazza. A második rész Ablonczy Balázs és Kelényi Béla tanulmányára támaszkodva rajzol eszmetörténeti hátteret. A harmadik rész Shanghaiba kalauzol el minket. Nagy Zita Dr. Bozóky Dezső szemével látatja Kínát, míg Fajcsák Györgyi a Kuhn- és Komor cég működése által mutatja be a kínai műtárgykereskedelem magyar származású képviselőit. A negyedik rész az építészet kapcsolódási pontjaira irányítja a figyelmet. Marótzy Katalin Hudec László Shanghai-beli munkáságát mutatja be, míg Ferkai András és Fajcsák Györgyi a keleti hatásokat a magyar építészetre. A kötet ötödik részében Szűcs György azt a folyamatot mutatja be, ahogy a magyar képzőművészetben megjelenő keleti hatások kiteljesednek az art deco művészetében. Lenkei Júlia a keleti hatásokat Kövesházi Kalmár Elza szobrászművészetén keresztül mutatja be. A korszak legdinamikusabb művészeti mozgalma, a film és az abban megjelenő keleti hatás áll a kötet hatodik részének központjában. Kurucz János a magyar némafilm keleti vonatkozásaival ismertet meg, Kelényi Béla az akkori filmek keleti miliőben megjelenő Hopp Múzeum műtárgyait ismerteti. A hetedik rész a tánc világát egy Kínában is turnézó táncosnő, Dessewffy Flóra életén keresztül ismerteti. A Shanghai mulatók világát Fajcsák Györgyi tanulmánya mutatja be, Révész Ágota a kínai színjátszás történetének egy alig ismert momentumát, míg Somi Panni, Uday Shankar, indiai táncos előadása alapján ismertet meg a keleti zene magyarországi befogadásával. A nyolcadik rész a divat és a dívák fejezete. Kollár Csilla tanulmánya a harmincas évek magyar divatjára gyakorolt távol-keleti hatásokat, míg Hársvölgyi Virág tanulmánya azt a folyamatot érzékelteti, ahogy a keleti hatás beleépül a korszak külföldi és magyar filmsztárok ruházatába. A kilencedik fejezet a budapesti keleti vonatkozású kávéházak és mulatók világát mutatja be Gellért Katalin, Saly Noémi és Török Róbert tanulmányaiban.

 

 



Baktay Ervin: Keleti levelek, 1-2 kötet,
Bibliotheca Hungarica Artis Asiaticae
Hopp Ferenc Keleti Művészeti Múzeum Kiskönyvtára 5.
Sorozatszerkesztő: Fajcsák Györgyi
Szerkesztette: Frazer-Imregh Monika; Kelényi Béla, Válóczi Róbert:
Kiadó: Budapest :Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadás éve: 2017.
ISBN: 978-963-87496-9-7
ISBN: 978-963-89585-4-9
ISSN: 0261-0351
Nyelv: magyar
Oldalszám: 1. kötet: 304, 2. kötet: 276 oldal, színes illusztrációkkal.
Súly: 1. kötet: 550 g, 2. kötet: 500 g
Ár: 4950 Ft
Elérhetőség: Készleten
Cikkszám: 23110287

 

 

A kötet Baktay  – Keleti levelek címen – folyamatosan tudósította a Magyarság című lap olvasóit első indiai utazása (1926–1929) során szerzett élményeiről, 1928-tól fogva pedig a Pesti Hírlapban folytatta a rendszeres tudósításokat. A kutatás során összesen nyolcvannégy Keleti levél került elő, melyek később alapul szolgáltak Baktay híres, India című, monumentális könyvéhez. A kötetek elsősorban ezeknek az eddig szinte teljesen ismeretlen írásoknak és az ekkor készült, jórészt először publikált fotóknak az összegzését kívánják bemutatni. Külön csemegét jelentenek a Baktay legjobb barátjához, Huzella Pál festőművészhez íródott „Keleti levelek”, melyekben az általa már megírt eseményeket sokkal személyesebb, ironikus nézőpontból is bemutatta. Ezekre Huzella egy-egy remek karikatúrával válaszolt, melyek ugyancsak megtalálhatók a most közreadott kötetekben. Mindezt Baktay eddig ismeretlen indiai festményeiről írott tanulmány is kiegészíti. A kötetek végén Baktay indiai útjának részletes dátumai, a velük kapcsolatos szójegyzékek, névmutatók és térképek is megtalálhatók.

 

 

 


Nágák, elefántok, madarak. Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből
Szerkesztette: Brittig Vera, dr. Fajcsák Györgyi
Kiadó: Budapest: Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadási év: 2016
ISBN: 978-963-87496-6-6
Nyelv: Magyar
Oldalszám: 226, illusztrációkkal
Súly: 1.300 g

Ár: 6.800 HUF

 

A kötet többféle aspektusból – földrajzi, kronológiai és antropológiai szempontból is – vizsgálja a délkelet-ázsiai textilek anyagát, így a textilek típusainak, rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül írja le a hiedelemvilág, az ünnepek és szokások jellegzetességeit. Az anyagválogatás földrajzi keretét Délkelet-Ázsia szárazföldi térsége jelentette. Időbeli távolságát a khmer birodalom 12–13. századi szoboranyagától indulva alapvetően a 19–20. századi, főként terepen felgyűjtött textilek jelentik. A kötet a délkelet-ázsiai művészet anyagának gyűjtésébe is bepillantást enged. A kötet közel 100 tárgyat vonultat fel: a magyarországi közgyűjtemények (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) értékes, nagyon ritkán látható tárgyai mellett magángyűjtők és kutató-tudósok Délkelet-Ázsiában gyűjtött tárgyait is bemutatja.
A kötet első részében tanulmányokat olvashat az érdeklődő. Száva Borbála délkelet-ázsiai kereskedelmi kapcsolatokról írt tanulmánya a térség főbb kereskedelmi útvonalait és azok történetét mutatja be. Fajcsák Györgyi thai buddhista tekercsképekről szóló tanulmánya egy híres, nemzetközileg is jegyzett egykori magyar műgyűjtő, Delmár Emil gyűjteményének thai buddhista tekercsképeit mutatja be. A laoszi textilek 20. század közepi készítéséről, használatáról és kereskedelméről szól Kardos Tatjána Ouanphanivanh Somdy, laoszi mérnök-tanárral készült interjúja. Rádai Ödön, Vietnamban, majd Laoszban dolgozó magyar mérnök-gyűjtő példáján keresztül az 1970-es és 1980-as évek Délkelet-Ázsiájával ismerkedhetünk meg Brittig Vera tanulmányában. A kötet második részében négy nagy délkelet-ázsiai népcsoport textiljeinek bemutatása, viseleteik leírása található. Száva Borbála a hmong népek és a khmerek textiljeit és viseleteit ismerteti. Kardos Tatjána a tai népek viseleteit és rituális textiljeit mutatja be tanulmányában. Vargyas Gábor antropológus professzor háncsruháról írt tanulmánya a vietnami hegyi törzsek közül a brúk egykori viseletébe enged bepillantást. A kötetet bibliográfia zárja.

 

Nágák, elefántok, madarak
Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből
Kiállításvezető füzet
Koncepció és szöveg | Hársvölgyi Virág
Kiadó: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
Kiadás éve: 2016.
ISBN 978 - 615 - 5304 - 66 – 8
Nyelv: magyar
Oldalszám: 10, illusztrációkkal
Súly: 108 g
Ár: 1200 Ft

Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. A térség művészetét textiljein, azok állandó változásban lévő típusain, alapanyagain, technikáin, motívumkincsén át lehet a leghitelesebben tanulmányozni. A kiállításvezető füzet végigkalauzol a térség öt országán (Kambodzsa, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Vietnam) keresztül és a délkelet-ázsiai textilek típusain, az egyes népcsoportok jellegzetes viseletén keresztül mesél az ünnepekről szokásokról, hiedelemvilágról.

 

Párbeszéd – Dialogue
Múzeumpedagógiai kiadvány a Korea dokumentumfotókon – Embereken, tájakon és időn túl című időszaki kiállításhoz kapcsolódva.
Koncepció és szöveg | Hársvölgyi Virág
Fordította | Steve Kane
Felelős kiadó dr. Baán László, főigazgató
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest,
Kiadás éve: 2016
ISBN 978-615-5304-60-6
Nyelv: magyar/angol
Oldalszám: 16, kihalható oldalakkal, illusztrációval
Súly. 235 g
Ár: 800 Ft

A koreai kortárs fotóművészet hét kiváló képviselőjének több mint száz alkotásán keresztül most bepillantást nyerhetsz a koreai kultúrába, a koreai emberek mindennapi életébe, jelenébe és múltjába. A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai füzet különleges lehetőséget kínál, a maga nemében talán megismételhetetlent. A kiállításon szereplő kortárs koreai fotók egy részét ugyanis olyan – a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum koreai gyűjteményében őrzött – tárgyakkal együtt mutatja be, melyek a kiállításon nem jelennek meg. A látható és a „láthatatlan” anyag egy kiadvány erejéig mégis találkozik. A találkozásból pedig beszélgetés lesz. A húsz válogatott alkotás egymásra felel, reagál, és a közöttük létrejövő vizuális párbeszéd szavakkal is megfogalmazhatóvá válik.



Gendzsi Herceg nyomában. Japán képen és írásban

Szerkesztette: Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi
Kiadó: Budapest: Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadási év: 2015
ISBN: 978-615-5304-48-4
Nyelv: Magyar
Oldalszám: 265, illusztrációkkal
Súly: 1.170 g

Ár: 4,900 HUF

 

Az ezeréves irodalmi műalkotás, a Gendzsi monogatari főszereplőjének nevéhez állandó jelzőként a „hikaru” szót csatolják a japánok, melynek jelentése: fényleni, ragyogni. E jelző nemcsak Gendzsi herceg földöntúli szépségére utal, hanem páratlan intellektusára, ízlésére, modorára is. Fizikai és szellemi tökéletessége emelte alakját a japán kultúrtörténet egyik legikonikusabb karakterévé. Korát, az ezres évek császári udvarának világát Heian-kjóban, a mai Kiotóban, a klasszikus japán kultúra bölcsőjeként tartják számon.
Muraszaki műve mélyen átjárta és alakította az elmúlt ezer év japán kultúráját és művészetét, megkerülhetetlenné téve nemcsak a szöveget, hanem a belőle, általa ihletett műalkotások sorát is. A Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban című tárlat a hagyományos japán művészet esztétikai ideálját és annak kortárs magyarországi recepcióját állítja reflektorfénybe, szervesen kapcsolódva a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum hagyományos ázsiai művészetet és kortárs alkotásokat egymás mellett bemutató kiállítássorozatának folyamába.
A kiállításhoz kapcsolódó kötet első része a japán Gendzsi-mítoszt igyekszik bemutatni annak irodalmi, művészettörténeti, művelődéstörténeti aspektusából (Vihar Judit és Dénes Mirjam tanulmányai), míg második része a kortárs magyar alkotók szemszögéből közelíti meg mindezt (Vihar Judit és Kincses Károly tanulmányai).

 

Az indológus indián. Baktay Ervin emlékezete
Szerkesztette: Béla Kelényi
Kiadó: Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadási év: 2014.
ISBN: 978-615-5304-31-6
Nyelv: magyar
Oldalszám: 447, illusztrációkkal
Súly: 2.110 g
Ár: 5.200 HUF


Jelen kötet Baktay sokszínű egyéniségén keresztül foglalja össze a XX. század első felének társadalmi és szellemi mozgalmait. A tanulmányok többek között részletesen bemutatják Baktay családjának eddig feltáratlan eredetét, Baktay müncheni éveit az élete végéig mestereként tisztelt Hollósy Simon festőiskolájában, kapcsolatát a századelő bohémmozgalmaival; első fordításait, szerepét a Magyarországon akkor még alig ismert Gándhí és Tagore kultuszának kialakításában; első indiai utazását (1926–1929) és 1928-ban, rendkívüli körülmények között megtett nyugat-tibeti útját; kapcsolatát a Magyar Földrajzi Társasággal, asztrológiai munkásságát, a „Wadnyugat” iránti elkötelezettségét és meghatározó szerepét a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban. A kötetet Baktay múzeumi előadásainak jegyzéke, 1956–57-es indiai útjáról írt jelentése és kollégáival való levelezése, valamint egy minden részletre kiterjedő, számos újonnan felkutatott cikket és tanulmányt, illetve Baktay eddig kiadatlan kéziratait tartalmazó bibliográfia egészíti ki.

 

Szerző: Mark Twain
Fordította: Baktay Ervin
Kiadó: Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Kiadási év: 2014.
ISBN: 978-963-87496-3-5
Nyelv: magyar
Oldalszám: 366 oldal illusztrációkkal
Súly: 470 g
Ár: 2200 Ft


Mark Twaint igazán népszerűvé három „ifjúsági” regénye, a „Koldus és a királyfi”, a „Tom Sawyer kalandjai” és „Huckleberry Finn kalandjai” tette. Ez utóbbi tulajdonképpen egy Mississippin megtett kalandos utazás története, és megint csak sokat merít a korábbi hajósélete során szerzett tapasztalatokból, átélt élményekből és itt-ott hallott legendákból. A mű alaphangját a meleg emberszeretet adja meg, miközben gyermeki szemszögből nézve mond kritikát a felnőttek világáról, a képmutatásról és kora társadalmának fonákságairól.
A regényt most Baktay Ervin, a neves indológus és művészettörténész írói hagyatékában fellelt, a kort, a cselekményt és az írói szándékot mélyen átérző remek fordításban adjuk közre. Maga Baktay, gyermekkorára visszaemlékező önéletírásában így ír: „… életem második örök könyve került most a kezembe (az első Dumas Három testőre volt). …Elmondhatatlan élmény volt megismerkedni Huck Finn-nel, Tom Sawyerrel és Jim niggerrel és a páratlan könyv többi figurájával. A képek pedig külön ízt és többletet adtak a szövegnek, mert Kemble remek rajzai ugyanazt a szellemet tükrözték, mint Mark Twain sajátos amerikai humora.”
Könyvünk – több mint száz év után először – ismét az eredeti kiadás illusztrációjával jelenik meg.

Kiadványaink megvásárolhatok a múzeumshopon, illetve a múzeumban található boltban.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum további kiadványai itt tekinthetők meg:
KIADVÁNYAINK / PUBLICATIONS


Proforma Invoice

/var/www/szepmu/web/html/data/