Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Kínai Gyűjtemény

Vissza

Kínai Gyűjtemény

A Múzeum Kínai Gyűjteménye jelenleg több mint 8000 darabot számlál: bútorok, kerámiák, bronzok, drágakőfaragványok, festmények, szobrok és lakktárgyak egyaránt találhatók benne. Hopp Ferenc első (1882‒83), harmadik (1903) és ötödik (1913‒14) világkörüli útján fordult meg Kínában. Optikusként különös érdeklődéssel fordult a drágakőfaragványok felé, de jó szemmel gyűjtötte a rekeszzománc tárgyakat, a kerámiákat és a plasztikákat is.

A Múzeum kínai anyaga az alapító, Hopp Ferenc kínai gyűjteményén kívül Xántus János (1869‒70) és Zichy Jenő (1897‒98) kínai utazásán vásárolt tárgyakkal, valamint számos utazó és gyűjtő (Ágai Béla, Bozóky Dezső, Csapek Károly, Csók István, Fettick Ottó, Iván Lajos, Kertész Károly Róbert, Nemes Marcell, Szablya-Frischauf Ferenc, Wartha Vince stb.), valamint a régiségkereskedők (Donáth Sándor, Komor Mátyás, Szabó Géza, Schwaiger Imre, Szilárd Vilmos) tárgyaival gazdagodott az idők folyamán. A Múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán (1880‒1964) elévülhetetlen érdeme, hogy a Kínai Gyűjtemény érdekes és míves tárgyak együtteséből igazi művészeti gyűjteménnyé alakult át, és ha vázlatosan is, de ma már alkalmas a kínai művészet történetiségének, reprezentatív műfajainak bemutatására.

A legkorábbi darab a neolitikumból való, míg a legfiatalabbak a 21. század elején készültek. A Gyűjtemény különösen gazdag ókori kisbronzokban (ordoszi bronzanyag) és jáde tárgyakban, buddhista plasztikákban (lakk-, fa-, kerámia- és bronzszobrokban), kerámiákban, valamint 20. századi festményekben és bútorokban.

A Kínai Gyűjtemény egyes darabjait a képekre kattintva töltheti le:

 

Szertartási edény (hu) formájú váza. Kína, Qianlong-kor, 1736–1795.
Szertartási edény (hu) formájú váza. Kína, Qianlong-kor, 1736–1795.
Dobszék virágokkal, növényekkel és szerencsejelképekkel díszítve. Kína, 19. század.
Dobszék virágokkal, növényekkel és szerencsejelképekkel díszítve. Kína, 19. század.
Hengeres váza madár-virág képpel. Kína, Kangxi-kor, 1700 körül.
Hengeres váza madár-virág képpel. Kína, Kangxi-kor, 1700 körül.
Doboz két főnixszel. Kína, 15. század vége-16. század első fele.
Doboz két főnixszel. Kína, 15. század vége-16. század első fele.
Álló halhatatlan (Li Tieguai) alakú tubákosflakon. Kína, 18. század vége–19. század eleje.
Álló halhatatlan (Li Tieguai) alakú tubákosflakon. Kína, 18. század vége–19. század eleje.
Talpas tál, lótuszokkal díszítve. Porcelán halványzöld mázzal,
Kína, Yongzheng-kor, 1723–1735.
Talpas tál, lótuszokkal díszítve. Porcelán halványzöld mázzal, Kína, Yongzheng-kor, 1723–1735.
Kerek doboz licsivel díszítve. Fa, vöröslakk, faragott, Kína, 17. század.
Kerek doboz licsivel díszítve. Fa, vöröslakk, faragott, Kína, 17. század.
Háromlábú füstölő, sárkányos fülekkel, fedelén fo-oroszlánnal. Bronz, aranyozott, rekeszzománc, Kína, 16-17. század.
Háromlábú füstölő, sárkányos fülekkel, fedelén fo-oroszlánnal. Bronz, aranyozott, rekeszzománc, Kína, 16-17. század.
Medence, páros hal díszítménnyel. Nefrit, faragott, Kína, 18. század.
Medence, páros hal díszítménnyel. Nefrit, faragott, Kína, 18. század.
Szerencsejogar (ruyi) szerencseszimbólumokkal. Fa, faragott vöröslakk, Kína, 18-19. század.
Szerencsejogar (ruyi) szerencseszimbólumokkal. Fa, faragott vöröslakk, Kína, 18-19. század.
Gao Qipei (1660-1734) követője: Remete. Papír, monokróm tus, Kína, 18. század első fele.
Ismeretlen mester: Szőlőfürtök. Függő tekercskép, Kína, 17. század.
Ismeretlen mester: Szőlőfürtök. Függő tekercskép, Kína, 17. század.
Kétajtós szekrény faragott és festett betétlapokkal. Kína, 19. század vége.
Kétajtós szekrény faragott és festett betétlapokkal. Kína, 19. század vége.
Házioltár császári kiváltságlevél (gao ming) elhelyezésére. Fa, Kína, 18. század vége-19. század első fele.
Házioltár császári kiváltságlevél (gao ming) elhelyezésére. Fa, Kína, 18. század vége-19. század első fele.
Anyagában mintás piros női estélyi ruha (qipao). Selyemszövet, Kína, 1930-as évek.
Anyagában mintás piros női estélyi ruha (qipao). Selyemszövet, Kína, 1930-as évek.
Táncosnő. Vajszínű jáde, Kína, Keleti Zhou-kor, Kr. e. 5-3. század.
Táncosnő. Vajszínű jáde, Kína, Keleti Zhou-kor, Kr. e. 5-3. század.
Cikáda.Olivazöld jáde, Kína, Han-kor, Kr. e. 2-1. század.
Cikáda.Olivazöld jáde, Kína, Han-kor, Kr. e. 2-1. század.
Bi-korong. Mély olivazöld jáde, Kína, Keleti Zhou-kor, Kr. e. 8-5. század.
Bi-korong. Mély olivazöld jáde, Kína, Keleti Zhou-kor, Kr. e. 8-5. század.
Fekvő nyúl függő.
Szürkészöld jáde, Kína, Nyugati Han-kor, Kr. e. 3-1. század.
Fekvő nyúl függő. Szürkészöld jáde, Kína, Nyugati Han-kor, Kr. e. 3-1. század.
Baljára támaszkodó halhatatlan. Ametiszt, Kína, 19. század.
Baljára támaszkodó halhatatlan. Ametiszt, Kína, 19. század.

Indiai Gyűjtemény

Vissza

Indiai Gyűjtemény

Indiai Gyűjtemény

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum harmadik legnagyobb gyűjteménye a mintegy háromezer műtárgyat kitevő Indiai Gyűjtemény. Legnagyobb része a 19. század végén Indiába költöző magyar származású műkereskedőnek, Schwaiger Imrének köszönhető. A gyűjteményt fontos tárgyakkal gyarapította a festőművész Zajti Ferenc és a neves műgyűjtő, Unger Ödön is. Első feldolgozását Baktay Ervin végezte el, és 1951-ben ő rendezte meg az első nagy indiai művészeti kiállítást is.

A sokrétű gyűjtemény legfontosabb része a viszonylag kisszámú, korai szobrászati anyag, amely Schwaiger ajándékaként került a múzeumba. Ezek közé tartoznak az észak-nyugat indiai Gandhára (a mai Pakisztán és Afganisztán területén) hellenisztikus hatású művészetét (Kr. e. 1. század – Kr. u. 6–7. század) bemutató buddhista szobrok, az észak-indiai Mathurá művészetének (Kr. e. 2. század – Kr. u. 6. század) hindú és buddhista szobrászata, valamint az észak-kelet indiai Pála-dinasztia (8–12. század) korában készült néhány szobor.

Ugyancsak Schwaiger ajándékaként kerültek a múzeumba az iszlám Mughal birodalom (1526–1858) kései korszakában készült miniatúrák, fegyverek, drágakő-berakásos jáde faragványok és szőnyegtöredékek. Az indiai textilművészet számos különféle típusa főként Zajti Ferencnek köszönhetően található meg a gyűjteményben. Külön egységet képeznek a mindennapi használati tárgyak, melyeknek jellegzetes típusai az 1873-as bécsi világkiállítás anyagából származó, ezüst-berakásos bidrí fémedények.

Képgaléria:

Japán Gyűjtemény

Vissza

Japán Gyűjtemény

A japán gyűjtemény a Hopp Múzeum egyik legnagyobb gyűjteményi egysége. A több mint hétezer műtárgy jelentős része az Edo-korban (1603-1867) készült. A gyűjteményt a névadó Hopp Ferenc alapozta meg, aki világkörüli útjai során Japánban vásárolt, majd itthonról megrendelt, elsősorban iparművészeti tárgyakból mintegy ezernyolcszáz darabos kollekcióval rendelkezett. A múzeum létrejöttét követően köz- és magángyűjteményekből átadott darabokkal, hagyatékokkal és gyűjtő utakon való vásárlással bővült a tárgyanyag. Legrégebbi japán tárgyunk, egy Nara-kori (710-794) bódhiszattva szobor. Gr. Vay Péter gyűjtéséből származik a mintegy ezerötszáz darabos fametszet gyűjteményünk jelentős része is, amelyek között megtalálhatóak a Torii-, a Katsukawa-, az Utamaro- és az Utagawa-iskola legjelentősebb alkotóinak művei. Említésre méltó a több mint kétszáz Edo-kori fametszetes könyvünk is. A gyűjtemény egyik legkorábbi festménye Shutoku Fecske és bambusz című műve a 16. századból, egy festett tekercskép pedig a nyolcvannyolc éves Hokusai alkotása.
A szobrok, festmények és fametszetek mellett a hagyományos művészi tárgyalkotás legkülönbözőbb műfajai képviseltetik magukat gyűjteményünkben. A közel ezer darabot számláló lakkgyűjtemény a gyerekjátéktól a fegyvertartozékig a legváltozatosabb funkciójú használati és rituális tárgyakat tartalmaz, amelyek között számtalan kiemelkedően míves, változatos technikával készített darab található. Kiemelkedő egység az ötszáz darabos netsuke gyűjtemény, amelynek változatos összetétele alkalmas arra, hogy az anyagfajták típusait, a műfaj főbb iskoláit, az apró tárgyak megalkotásának csodálatra méltóan magas színvonalát bemutassa. Japán kerámiáink nagyobb része Arita-kerámia, a gyűjtemény nem egy 17. századi darabot is őriz. A gyűjteményben lévő viseletek és a Mashima Rieko asszony 2011-es adományával gazdagodó textilminta kollekciónk a japán selyemszövési technikák, az ikonográfiai hagyományok és a motívumok kifinomultságát bizonyítják.

Koreai Gyűjtemény

Vissza

Koreai Gyűjtemény

Koreai Gyűjteményünket, amely ma több mint 200 tárgyból áll, a múzeumalapító Hopp Ferenc, valamint Felvinczi Takács Zoltán és Horváth Tibor távol-keleti gyűjtései alapozták meg.

Gyűjteményünk kiemelkedő darabja az a 19. század második feléből származó, Szépség portréja címet viselő festmény, amelynek külön kultúrtörténeti érdekessége, hogy Kozma Lajos (építész, iparművész, grafikus) gyűjteményéből maradt fenn. A múzeum legkorábbi, Koreából származó darabjai díszített keménycserép tetődísz töredékek a 7–9. századból. A Goryeo-kori (935–1392) koreai művészet emlékét őrzi néhány jellegzetes, szeladonmázas kerámia, valamint a fémművesség körébe sorolható kisebb tárgy is. Hagyományos koreai bútoraink és textilanyagunk a 19–20. századból származik. Különleges gyűjteményi egységet alkot egy Goguryeo-kori (Kr. e. 37 – Kr. u. 668) sír falfestményeinek élethű másolatanyaga, valamint a sír makettje, amelyet 1955-ben kapott ajándékba a Múzeum.

A Koreai Gyűjtemény tárgyanyagához szorosan kapcsolódik az Adattárunkban őrzött igen ritka archív fotógyűjtemény, amelyek Hopp Ferenc 1903-as és Bozóky Dezső hajóorvos 1908-ban, Koreában tett utazásának emlékét őrzik.

Képgalériánkat az alábbi képre kattintva tekintheti meg:

Délkelet-ázsiai Gyűjtemény

Vissza

Délkelet-ázsiai Gyűjtemény

Délkelet-ázsiai Gyűjteményünket, más gyűjteményeinkhez hasonlóan a Múzeum névadója, Hopp Ferenc hagyatéka alapozta meg. Hopp Ferenc első világkörüli útján (1882‒83) Jávára is ellátogatott, ahol a híres botanikus kert Buitenzorgban (ma: Bogor) olyannyira lenyűgözte, hogy hazatérve saját villája, a mai Hopp Múzeum kertjét a jávai minta ihletésére terveztette meg. Utolsó világkörüli útja (1913‒14) során több délkelet-ázsiai nagyvárost meglátogatott, itteni vásárlásainak köszönhető buddhista szobrászati anyagunk több kiemelkedő thai, burmai és vietnami darabja. Ekkor került Magyarországra a khmer művészet emlékét őrző, 13. századból származó, Buddhát ábrázoló domborműtöredék, amely gyűjteményünk egyik legkorábbi tárgya. Burmai műtárgyaink sorát gazdagítja a magyar gyűjtéstörténet szempontjából is jelentős Ágai hagyaték múzeumunkban őrzött szoboranyaga. Délkelet-ázsiai Gyűjteményünk legnagyobb összefüggő tárgyegyüttesét Zboray Ernő Nyugat-Jáváról, zömében a 19. századból származó wayang golek bábkészletének darabjai adják. Fegyvereink főként a szigetvilágból származnak, legszebb darabjaink a jellegzetes hullámos élű tőrök, a kris-ek. A több mint 1000 darabot számláló Délkelet-ázsiai Gyűjtemény kerámia-és porcelánedényei elsősorban a mai Thaiföld és Vietnam, míg a bronztárgyak, textilek, ékszerek, festett, faragott fatárgyak a térség különböző területeiről és népeitől származnak.

Képgaléria:

Közel-keleti Gyűjtemény

Vissza

Közel-keleti Gyűjtemény

A Közel-keleti Gyűjtemény viszonylag későn alakult ki, mivel az ókori művészet a Szépművészeti Múzeum, a hódoltságkori tárgyanyag a Nemzeti Múzeum, az iparművészet – főként a szőnyegek és kerámia – pedig hagyományosan az Iparművészeti Múzeum gyűjtőkörébe tartozott. A II. világháború után, az ötvenes évek elején Fehérvári Géza és Egyed Edit építette ki a Hopp Múzeum Közel-keleti Gyűjteményét. Ekkor úgy is gyarapodott az anyag, hogy a hazai nehézipar fejlesztésének következtében a Közel-Keletről importált színesfém hulladékokból számos tárgyat válogattak ki a múzeum munkatársai.

A több mint ezer tárgyból álló gyűjtemény legfontosabb részét az iráni művészet képviseli, legkorábbi darabjai a Kr. e. 1. évezred elejéről származó lurisztáni bronztárgyak. Jelentősek még a Fehérvári Géza által ajándékozott kerámiák, a Stein Aurél által ajándékozott 12. századi füstölő és néhány 14. századi fémtál. Legátfogóbb azonban a Qádzsár-kor (1796–1925) késői művészete, melyet elsősorban a fémművesség (fegyverek, rituális és használati tárgyak), kerámiák és miniatúrák jelenítenek meg. A gyűjteményt egy főként töredékekből álló arab, perzsa és török kézirat-együttes egészíti ki.

Képgalériánkat az alábbi képre kattintva tekintheti meg:


Tibeti-Nepáli Gyűjtemény

Vissza

Tibeti-Nepáli Gyűjtemény

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Tibeti-Nepáli Gyűjteménye mintegy kétszázötven műtárgyat tartalmaz, melyek közül néhány nemzetközi jelentőségre is számot tarthat. Legnagyobb részüket a 19. század végén Indiában letelepedett hazánkfia, Schwaiger Imre műkereskedő adományozta a Hopp Múzeumnak, aki kereskedelmi kapcsolatai révén az elsők között kezdett nepáli műtárgyakat gyűjteni. A gyűjtemény elsősorban a tibeti buddhizmus művészetét bemutató darabokat, tűzaranyozott kisplasztikákat, tekercsképeket (thangka), fanyomatokat és rituális tárgyakat foglal magába.

A tibeti tárgyak közül elsősorban a tekercsképek tartoznak a kiemelkedő jelentőségű darabok közé. A nepáli gyűjtemény legfontosabb része a néhány korai tárgyat (13–14. század) is tartalmazó kisplasztika, ám legtöbbjük a 18. század díszesebb, kevésbé artisztikus stílusát képviseli. A gyűjteménynek ugyancsak jelentős része a Schwaiger Imre által adományozott ékszergyűjtemény.

Képgalériánkat az alábbi képre kattintva tekintheti meg:


Mongol Gyűjtemény

Vissza

Mongol Gyűjtemény

A Mongol Gyűjtemény alapjait két szakember együttműködése vetette meg: Ligeti Lajos akadémikus, keletkutató (elsősorban: mongolista) szaktudós ismételt adományai és Felvinczi Takács Zoltánnak, a Múzeum első igazgatójának érdeklődése az európai és ázsiai hunok iránt. Az 50-es éveket követően több évtizeden keresztül kedvező lehetőség nyílt a Gyűjtemény gyarapítására, amely jelenleg több mint 800 tárgyból áll.

A Gyűjtemény erőssége a buddhista tárgyanyag, melynek többségét a festmények -- thangkák, caklik - és a kisplasztikák teszik ki. A tárgyak túlnyomó többsége a 19. századból származik, de van néhány korábbi darabunk is. A kisplasztikák közül kiemelkednek a Dzanabadzar-iskola alkotásai közé sorolható darabok és jelentős a szertartási eszközök választéka is. A buddhista gyűjteményhez tartoznak még kéziratos, illetve fanyomatos könyvek, valamint figurális és szöveges fa nyomódúcok is.

A használati tárgyak között túlsúlyban vannak a viseleti tárgyak és kiegészítők, de lófejes hegedű, íj és nyilak, ezüst csészék is tartoznak ide. A történeti emlékanyagunk érdekes darabjai az ún. mongol keresztek, néhány régészeti lelet, egy 19. századból származó pecsét és egy tibeti-mongol kétnyelvű dokumentum.

Képgalériánkat az alábbi képre kattintva tekintheti meg: