Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Aktualitások

Kedves Látogatóink!
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Látogatás az Oszmán Birodalomban című kiállítása szeptember 20-tól látogatható a Dornyay Béla Múzeumban (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.).

Látogatás az Oszmán Birodalomban

Dr. Bozóky Dezső sorhajóorvos fotói
2019. szeptember 20.–2020. január 31.
Helyszín: Dornyay Béla Múzeum (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.)

Dr. Bozóky Dezső (1871-1957) elfeledett világutazóink egyike, aki a Monarchia haditengerészete szolgálatában két alkalommal jutott el keleti tájakra. 1905-1906-ban Görögországba és Törökországba, majd 1907-1909 között valóban messzi vidékre, a Távol-keleti vizekre, Koreába, Kínába és Japánba hajózott.
Jelen kiállításunk az 1905-1906-os törökországi útjával foglalkozik, amelyet a fotókon kívül más formában nem dokumentált. Útirajz vagy levelezés nem maradt fenn róla.
Felvételeinek másolataként, közel 300 darab kézzel színezett üveg-diapozitívot ismerünk, melyeket a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára őriz. Nem tudjuk, milyen fényképezőgéppel, hány felvételt készített utazása során. Az eredeti negatívokról sincsenek ismereteink.
Fotóival kapcsolatban felmerülő fontos szakmai kérdésekre – miért éppen sztereó fényképezőgéppel dolgozott, s ha már azzal, miért nem használta ki a térhatásban rejlő lehetőségeket, miért fényképezett olyan távolságra, amelynél ez már nem érvényesül – szintén nem ismerjük a választ.
Jelen kiállítás több mint félszáz fotót mutat be az egykori Oszmán Birodalom életéből: fontos és emblematikus, mára jórészt elpusztult helyszíneiről, s az akkor élt emberekről. Olyan egyedi képeket válogattunk a kiállított anyagba, melyek kiválóan érzékeltetik e régi fotók kézi színezésének érdekességeit.
Egy jó szemű, jól komponáló, alig ismert fotográfus erényeit szeretnénk a látogatók elé tárni, aki  páratlanul értékes fotóanyagot hagyott hátra az utókornak.

A kiállítás szeptember 20-tól látogatható a Dornyay Béla Múzeumban, Salgótarjánban (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.).
További információ:
dornyaymuzeum.hu



---




Kedves Látogatóink!
Olvassák szeretettel Dr. Fajcsák Györgyivel, a múzeum igazgatójával készült interjút a Made in Asia. Száz éves a Hopp Múzeum című kiállításunkról:

Ezer és ezer évet és sok ezer kilométert fog át a Hopp Ferenc által alapított múzeum századik évfordulóját ünneplő Made in Asia kiállítás. Elsőre nehéz is benne koncepciót találnunk...

Fontos forduló az idei év: a múzeum alapításának századik évfordulóját ünnepeljük. Csakhogy ez a múzeum nem magángyűjteményből alakult ki, megalapításának pillanatában rögtön közgyűjteményekből került át bele rengeteg fontos műtárgy.

Szóval nem is száz az a száz?

Valójában nem. Inkább 150. Magyar állami megbízásból ugyanis először 1869-es távol-keleti expedícióján gyűjtött műtárgyakat Xántus János.

Az Állatkert-alapító, akiről állítólag Karl May Old Shatterhand alakját mintázta?

Ő. Hihetetlen izgalmas figura volt, harcolt a szabadságharcban, menekült, gyűjtött Amerikában, volt az Állatkert igazgatója, azután újra útnak indult. Azon az expedíción Ázsiában nagyon értékes anyagot gyűjtött, amely akkor az Iparművészeti Múzeumba került, a borneói gyűjtése a pedig a Néprajzi Múzeumba. Száz éve minden átkerült a Hopp múzeumba.Vay Péter gyűjtése is. Ő is kultuszminiszteri megbízásból vásárolt 2500 darabos gyűjteményt Japánban.

Ezek szerint nem is a Hopp által gyűjtöttek a legértékesebbek? Miért viseli akkor az intézmény még ma is az ő nevét?

Az alapító valóban Hopp Ferenc, de, jóval gazdagabb volt az anyag már a megalakuláskor is. Hopp végrendeletében szerepelt, hogy ezzel a feltétellel adja a magyar államnak a gyűjteményét, az ő neve tehát maradt, de míg korábban. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum volt a nevünk, öt éve a „Kelet” szó kikerült belőle, hiszen gyűjteményünk egész Ázsiát lefedi.

Mindjárt beszélünk egy-egy műtárgyról külön is. Azokat sem Hopp gyűjtötte.

Nem rá akartuk kiélezni ezt a tárlatot, éppen a fentiek miatt. A Vay- és a Xántus-féle gyűjtés egészen biztosan a kor legmagasabb színvonalán állt.

Harmincezer műtárgyuk van. Önt mi érdekli igazán közülük?

Sinológus vagyok, leginkább a kínai anyag érdekel, azon belül is az írás, az írásjelek. Hogy mi van kódolva bennük. Számukra a vizuális és a nyelvi kifejezés összecsúszik, együtt működik. Számunkra, akik betűírással írunk, ez szinte felfejthetetlen. Kínában a gondolati és érzelmi tartalmak a művészetben és az írásban összeérnek, ők a tárgyaikkal mesélnek.

Önsorsrontás? Olyasmit mutat meg magyaroknak, ami nekünk úgyis kínai?

Meg kell tanítani az embereket erre a látásmódra. Annyi vizuális információ ömlik ma ránk, hogy ma ez talán könnyebb is egy fokkal, mint száz éve. Mindenesetre átjárást kell biztosítani a kultúrák között. Olyan tárgyakat válogattunk, amelyek nagyon értékesek és ritkák, de megismerhetjük belőle például azt is, hogy a buddhizmus hogyan fogja át egész Ázsiát. A hínajána, a kínai mahájána vagy a tibeti vadzsrajána irányzatok közötti hasonlóságok és különbségek is kidomborodnak. Templomi tekercseket például a tibeti buddhizmus készít, a másik kettőre ez nem jellemző.

Még a Buddha-fejek előtt, nézzük először ezt az ülő démont Kínából. Ha nem veszi sértésnek, mi annyit látunk, hogy ronda szegény.

Nem baj. Sőt. Hiszen pontosan ezzel a céllal készült! Hogy ijesztő legyen. Nem azért, hogy az embereket ijesztgesse, hanem hogy távol tartsa az ártó szellemeket. Egy nagyon híres buddhista szentély, egy úgynevezett vörös pagoda falán ült 3774 társával együtt.

Hány éven keresztül ücsörgött ott, amíg hozzánk került?

A 6. század legelején készült és az 1930-as években került Budapestre, tehát 1500 éves is megvan. Úgynevezett csan, vagy japán nevén zen buddhista kolostor állt először ott, amelyet azonban leromboltak az első buddhistaüldözésben. Azután újjáépítették, a belső-ázsiai harcokban meghalt lelkek engesztelésére. Sátor formájú, a belső-ázsiai mintáknak megfelelően, itt ült tehát ez a démon is.

Felvinczi Takács Zoltán gyűjtötte, ugye?

Igen. A kiállításon minden igazgató gyűjtései láthatók. Felvinczi Takács 1919-től 1947-ig töltötte be ezt a posztot. Korábban a Szépművészeti Múzeum keleti gyűjteményét rendezte, ismerte Európa összes keleti múzeumát, a szakembereket, a kollégákat. Látta, hol vannak a hiányosságai a Hopp-gyűjteménynek. Korai anyagot, kerámiát, buddhista szobrot, plasztikát és festményt vásárolt ebből a tematikából. Külön hangsúlyt fektetett Kína és a határnépek kincseire. Népvándorlás kori gyökereink a mongol fennsíkhoz visznek minket, ennek a páratlan régészeti anyagnak van tehát a magyar történelembe illeszthető vonatkozása is.

Az első igazgató egyébként a Kodály-tanítvány hegedűs Felvinczi Takács Alíce rokona?

Az édesapja.

Érdekes. Az István, a királyt jóval később megíró Szörényi Levente keresztanyja is ő volt, aki a Szörényi fiúkat hegedülni tanította gyerekkorukban.

Ami a keleti, pogány időkre visszanyúló érdeklődést illeti, igen, ugyanaz a forrás. Minden két világháború közötti keleti érdeklődést mutató társaságban ugyanaz a csapat van. Teleki, Simonyi-Semadam Sándor, Cholnoky Jenő, Felvinczi Takács. Teleki Pál még az esküvői tanúja is volt Felvinczinek. Utóbbi másik lánya, Mariann, aki csellista volt, zenészpályája után haláláig kollégánk volt a múzeumban. Ő volt, aki először rekonstruálta Hopp Ferenc öt világ körüli útját. Ez a máig nyúló network is mutatja, mekkora holdudvara van egy ilyen múzeumnak. Nem a semmiből lesz, és a hatása is messzire elér. A lányoknak édesapjuk egyébként mindent megmutatott a múzeumban, amely akkor még egyszemélyes intézmény volt – egy tisztiszolgája volt csupán Felvinczi Takácsnak.

Most hányan vannak?

Tizenöten. Minden nagy kultúrának van szakértője. Az adott nyelv ismerete nélkül ma már nem lehet semmilyen szakterülettel hatékonyan foglalkozni.

Nézzük most ezt a 9. századi Buddha-fejet. Egyszerű, klasszikus forma.

Pontosan. A kínai buddhista művészet reneszánszának időszakában készült. A Tang-kor a kínai művészet fénykora, csúcsa, a 7. és 10 század közötti időszakban. Ezen az alkotáson jól látszik, hogy a buddhista művészet miért kapocs Európa felé. Klasszikus, általunk is jól értelmezhető formavilág. A magyarázat: Nagy Sándor sok hellenisztikus mesterembert vitt magával az ázsiai kontinensre, s az antropomorf ábrázolásra a helyi mesterek is ezt a hellenisztikus hagyományt kezdték el használni. Ezért van az, hogy a Selyemút mentén egészen Kína régi fővárosáig az európai szem számára is könnyen értelmezhető szobrokba botlunk.

Ez ágyaz meg annak is, hogy Európában is népszerű a buddhizmus?

Nem, ez azért túl nagy ugrás lenne. Annak egészen más a mozgatórugója. A buddhizmus nem annyira kodifikált hitrendszer, mint a kereszténység. Nincs dogmatikája. Szabadon lehet ki- beemelni az elemeket belőle. Jól alakítható tehát a saját képünkre. Ez persze nagy önbecsapás is. Keleten az íratlan szabályok kőkemény betartásával érik el a spirituális célokat, az íratlan szabályokról a nyugati ember azonban tudomásul sem vesz, ezért aztán be sem tartja őket. Ettől független, hogy a hellenizmus formanyelve Ázsiára is nagy hatást gyakorolt.

Koronás Buddha. Nézzük most ezt.

Az indiai szubkontinensen mindig több vallás volt jelen. A koronás, uralkodói dísz itt teljesen bevett. A hinduizmus a maga istenséghármasával nagyon hasonló ábrázolási formákat termelt ki. A megnyújtott formák, az anyaghasználat is jellemző: Indiában a kő, Kínában inkább a fa és az agyag.

Ugorjunk át Japánba. Miért érdekes ez a lakktálca?

A lakk azért fontos, mert teljesen a Távol-Kelethez köthető anyag, ahol a lakkfa nedvét nyerik ki. Akárki nem ültetheti ezt a mérgező növényt, csak azok a családok tudják kezelni, akik rezisztensek rá. A lakkanyag is mérgező ugyanis. Ahogy a gumifát, ezt is meg kell csapolni. A lakkfát viszont egyetlenegyszer lehet egész élete során. Szürke, nem áttetsző, viszkózus anyag jön belőle, amely vízhatlanná tette a tárgyak felületét. Kezdetben erre is használták, míg nem rájöttek, hogy rengeteg díszítéstechnikával lehet élni a használatakor. Fenyőkorommal feketére, cinóberrel vörösre lehet festeni, berakások, arannyal felszórt felületek: hihetetlen gazdagság. Noha a technika Kínából indult el Krisztus előtt nyolc évszázaddal, Japánban érte el a csúcsát a 8. századtól. Ma is létező technika: éppen most ajándékoz nekünk műtárgyakat egy ma élő japán lakkmester. A kiállításban egy 18. századi darab szerepel, amely azért is érdekes, mert noha Xántus állami megbízásból gyűjtött, magának is megtarthatott tárgyakat. Ez a tálca a hagyatékában volt, s Hopp Ferenc vásárolta meg. Azaz kettős jogon is a múzeumé. Azonkívül: gyönyörű lótusz, a buddhizmus alapvető jelképe. A tisztaságé, amely a mocsárban gyökerezik, mégis gyönyörűvé válik egy magasabb szférában. Azt az alapgondolatot fejezi ki, hogy képesek vagyunk más minőségbe átlépni.

Ha már szépség, nézzünk egy női szépséget Koreából. Szájorgonával, ráadásul. Az mi?

Sípok vannak egymás mellett, ma is létező hangszer. Sin Yun-bok koreai festő köréhez kapcsolható a kép. Jellegzetes viseletbe öltözött nő, mell alatt megkötött szoknya, amely elképesztő szélesre terebélyesíti a testet, viselői látványos színekben pompáznak és lebegnek. Máig létező viselet ez egyébként. A modell egy zenélő, verselő, táncoló nő volt, akinek az előkelők szórakoztatása volt a dolga. A kép Kozma Lajos tulajdona volt, Rippl-Rónai pedig ódákat zengett róla. Ki is állították a századelőn Budapesten, a Művészházban. Rippl-Rónai címet is adott neki, Hölgy tengerkék ruhában – így utalt rá.

Szép, de mi benne a különleges?

Sem a kínai, sem a japán művészetre nem jellemző a portréfestészet. Gyökerei a buddhista apátábrázolásokban gyökreznek, ahol a mester-tanítvány viszony nagyon fontos, ezért a nagymestereket elkezdték lefesteni. A koreaiaknál viszont nemcsak a szerzetesekre, hanem a hivatalnokokra és azután másokra is kiterjedt. Csak náluk alakult ki egyedi arcábrázolás. A kínaiban és a japánban nincs ilyen, hiszen azt, hogy ki kicsoda, a társadalomban betöltött rangja és funkciója határozza meg, nem az arcvonások. A koreaiak jóval kisebb ország, az individuumnak nagyobb szerepe van, s valójában teljesen más kultúra, mint a japán vagy a kínai. Az eredetét pontosan nem ismerjük, de nyelvében, gondolkodásmódjában is teljesen eltér a három. A koreaiak erős nomád gyökerekkel rendelkeznek, az individualizmus akár innen is jöhet. Ez a kép tehát pontosan felismerhető modell után készült, ami Japánban, Kínában elképzelhetetlen lett volna. Nem véletlen, hogy Rippl-Rónai meglátta benne, hogy illeszkedik az európai, párizsi, budapesti képi világba, amelyben felnőtt.

Döbbenetes, milyen titkokat rejt egy egyszerű portré. De ugorjunk Thaiföldre. Kapuőrző istenség. Milyen kaput őriz?

Palotabejáratot. A viselete az uralkodóé. Arany és színes üveg. Eredendően a párjával tartott gongot a bejáratnál, a vállán nyugtatta a rudat, arra volt a gong erősítve. Félelmet keltő a fizimisikája, de neki sem ártó a szándéka, ő is csupán az ártó erőket szeretné kívül tartani a palotán. A délkelet-ázsiai kultúra nagyon szereti a drága kelméket. A szobrokat is ezekbe öltözteti fel. Pazar, látványos, reprezentatív darab.

Sok van belőle?

Egyetlenegyet ismerek az egész világon ezen kívül.

Mekkora az értéke?

Milliárdos nagyságrend. De egyedi darabok lévén nehéz felbecsülni az értéküket. Az ülő démonból például egy van a londoni British Museumban és egy a párizsi Musée Guimet-ben. Művészettörténeti szempontból Mona Lisa-súlyú tárgyak, legfeljebb a mi szemünk kevéssé érzékeli az ázsiai művészet kiemelkedő darabjait.

Ha ilyen ritkaságokat mutatnak meg, számítanak külföldi turistákra is?

Abszolút. Az a mi problémánk, hogy nincs állandó kiállításunk, a Made in Asia tárlatot tehát úgy terveztük, hogy minden gyűjteményünk jelentős darabjai helyet kapjanak benne. Ha lenne állandó kiállításunk, ezeknek egytől egyig ott lenne a helye. Negyedévente persze cserélgetni fogjuk őket – műtárgyvédelmi okokból. A Made in Asia kiállítás koncepciója azonban nem csupán az, hogy ezeket a műtárgyakat bemutassuk. Imitált raktárba megy majd be a látogató, ahol megnézheti azt is, milyen módon kutatták és mutatták be ezeket a tárgyakat egyes korokban. Berakunk például régi műtárgyvitrint is, hiszen a vitrin maga is műtárggyá válik száz év után. Hopp 1906-ban készíttette az elsőket. Ezeket is megmutatjuk.

Vitrinként már nem használhatók, annyira műtárggyá váltak?

Használhatók, csak nehéz lenne monitort installálni beléjük, interaktív megoldásokhoz nem az igaziak.

Lesz tehát interaktív rész is.

Igen. Például: a harmincas években került a gyűjteményünkbe a Selyemút melletti nesztoriánus keresztgyűjtemény, amelynek Hongkongban van a másik része. A hongkongi kollégákat megkértük tehát, hogy küldjék el a fotókat, ezeket képernyőn nézheti meg a látogató: egymástól hétezer kilométerre található tárgyak így, virtuálisan állhatnak össze egy gyűjteménnyé újra.

---


Kedves Látogatóink!
A múzeum szokásos nyitvatartási idejében (kedd–vasárnap: 10.00–18.00) új kiállítással várjuk minden kedves látogatónkat: Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum. Az új kiállításunkon műtárgyaink legjavát, a múzeum nagy korszakait, változatos (kínai, japán, koreai, indiai, tibeti-mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti) gyűjteményeit állítjuk a középpontba.
Múzeumunk időszaki kiállításait mindig színes és változatos programok segítségével igyekszünk közelebb vinni látogatóinkhoz. Júliusban az alábbi programokkal várjuk a látogatókat:
Napindító Öröm Jóga

Rejtett Dimenziók összművészet előadás

Piknik Háfiz versekkel-Fekete Ernő előadásában

Kurátori tárlatvezetés

Részletesebben: hoppmuseum.hu/program

A kiállítás megtekinthető 2020. augusztus 30-ig, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig

 


 

 

---

Kedves Látogatóink!

Jövő héten még látogatható a „Dr. Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos: Látogatás a Mennyei Birodalomban” című kiállításunk a Kolta Galériában (Háló Közösségi Központ, 1052 Budapest, Semmelweis u. 4.).
A kiállításon megtudhatjuk, milyen kitűnő fotográfus volt Bozóky Dezső, aki az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének tisztjeként 1907. március 1. és 1909. április 12. között huszonhat hónapot töltött kelet-ázsiai vizeken: Kínában, Koreában és Japánban.
Kínai fotográfiái és útleírásának részletei segítségével mi is végigutazhatjuk Kínát és megérezhetjük az utazási élmények sokféleségét. Bozóky Dezső ezt írja kínai útja során: „Eleinte az az érzésünk van, hogy egy álomországban bolyongunk tágra nyílt szemekkel s csak az az egyetlen óhajunk, bár tartana ez az érdekes álom még jó sokáig, mert szemeink nem bírnak betelni a látványossággal.”

A kiállítás május 31-ig látogatható munkanapokon 14.00 és 18.00 között.

----------

 

Kedves Látogatóink!
A Hopp Múzeum 2019. április 15-től június 19-ig ZÁRVA van. Jelenleg a Kolta Galériában látható a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kolta Galéria közös tárlata Látogatás a Mennyei Birodalomban címen.
A múzeum könyvtára ebben az időszakban (2019. április 15-től június 20-ig) is a megszokott időben (kedd, szerda: 10.00–15.00) nyitva tart. (A bejutáshoz legyenek szívesek csengetni!)
2019. június 20-tól a múzeum szokásos nyitvatartási idejében (kedd–vasárnap: 10.00–18.00) új kiállítással várjuk minden kedves látogatónkat: Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum

----------


A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Kolta Galéria közös tárlata,
Látogatás a Mennyei Birodalomban
Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos kínai fotográfiái, 1907-1909
című fotókiállítása 2019. április 10. – 2019. május 31. között látogatható (munkanapokon 14.00 – 18.00 között) a Kolta Galériában (1052 Budapest, Semmelweis u. 4.).

 

Dr. Bozóky Dezső az Osztrák–Magyar Monarchia sorhajóorvosa 1907–1909 között teljesített katonai szolgálatot a Távol-Keleten. Ez alatt a huszonhat hónap alatt többször is megfordult Kína, Korea és Japán legjelentősebb kikötőiben. Élményeit újságcikkekben, valamint kétkötetes útirajzában örökítette meg Két év Keletázsiában (sic) címmel. Eközben mindvégig szenvedélyesen fényképezett. A kínai városokban és vidéken készített felvételei a császárkor utolsó évtizedének Kínáján kalauzolnak végig bennünket.

Háló Kulturális és Közösségi Központ / Kolta Galéria
1052 Budapest, Semmelweis u. 4.



 

----------

 

Kedves Látogatóink,

idén hatodik alkalommal rendezzük meg a Magyar-Japán Baráti Társasággal közösen a Magyar Haikunapot. Április 13-án szombaton a  a Hopp Múzeumban (Bp. VI. Andrássy út 103.) és a Nemzetek Házában (Bp. VI. Bajza u. 54. ) 10:00 és 16:00 óra között várjuk a vendégeinket.
Idén is lesz beadandó haiku, haiga és haibun is, ezeknek eredményét a haikunapon hirdetjük ki és jutalmazzuk a győzteseket.


Versenyfelhívás

Beküldési határidő: 2018. március 24. éjfél
Beküldési cím: aGFpa3VuYXAjMSErI2dtYWlsLmNvbQ==
Eredményhirdetés: az VI. Magyar Haikunapon 2019. április 13-án a Hopp Múzeumban

A Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku Klubja az VI. Magyar Haikunap megrendezése alkalmából pályázatot hirdet a következő témakörökben:

Haiku
A pályázatra saját és eddig még meg nem jelent egy darab haikuval lehet nevezni.
Téma: macska
A nevezők három kategóriában indulhatnak:
•    diák
•    felnőtt
•    profi (akinek már jelent meg haikuja vagy nyert pályázaton)

Haiga
A pályázatra saját és eddig még meg nem jelent egy darab rajzzal, képpel vagy fotóval és a ráapplikált haikuval lehet nevezni.
Téma: hajó
A nevezők három kategóriában indulhatnak:
•    diák
•    felnőtt
•    profi (akinek már volt kiállításon festménye, fotója, vagy nyert pályázaton)

Haibun
A pályázatra saját és eddig még meg nem jelent egy darab haibunnal lehet nevezni.
A haibun haikukkal díszített útinapló, mely szólhat képzelt vagy valós utazásról is.
Téma: csillagok világa


Beküldési határidő: 2018. március 24. éjfél
Beküldési cím: aGFpa3VuYXAjMSErI2dtYWlsLmNvbQ==
Eredményhirdetés: az VI. Magyar Haikunapon 2019. április 13-án a Hopp Múzeumban


Várjuk a haikukat, haigákat és haibunokat szeretettel!

 

----

Kedves Látogatóink,

még pár jegy kapható a 2019. március 9. szombati tárlatvezetésünkre:Hajas Tibor munkásságának utolsó periódusa
ELŐADÓ: Kelényi Béla és Hajdu István
A március 9-i vezetésen a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt költő és képzőművész, Hajas Tibor (1946–1980) utolsó alkotói periódusával ismerkedhetnek meg a látogatók. A Hamvas Béla Tibeti misztériumok című műve által inspirált, Vető János fotográfus segítségével készült művei a hazai viszonyokból való megdöbbentő kitörési kísérletként is értékelhető.

Jegyáraink: 1500 Ft (teljes árú); 900 Ft (kedvezményes)
Jegyvásárlás: jegymester.hu


A tárlatvezetést 18 éves kor alatt nem ajánljuk.

---



----

A Hopp Múzeum 2019. január 7-től február 5-ig ZÁRVA van.

A múzeum könyvtára ezalatt is a megszokott időben (kedd, szerda: 10.00–15.00) nyitva tart. (A bejutáshoz legyenek szívesek csengetni!)

2019. február 6-tól a múzeum szokásos nyitvatartási idejében (kedd–vasárnap: 10.00–18.00) új kiállítással várjuk minden kedves látogatónkat:
A köztes lét túloldalán. Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok
2019. február 6. – 2019. április 14.
Kurátor: Kelényi Béla tibetológus
Kurátorasszisztens: Végh József tibetológus
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

A köztes lét túloldalán a Hopp Múzeum azon kiállításainak sorába illeszkedik, melyek az ázsiai kultúráknak a 19–20. századi hazai alkotókra gyakorolt hatását teszik vizsgálatuk tárgyává. Ezúttal a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt költő és képzőművész, Hajas Tibor (1946–1980) utolsó alkotói periódusának olyan műveivel ismerkedhetnek meg a látogatók, melyekben Hamvas Béla Tibeti misztériumok című művének hatására a tibeti buddhizmus vonatkozásai a meghatározók.
Kiállításunkban az egymástól olykor sok száz éves és több ezer kilométernyi távolságra felbukkanó szereplők közötti összekötő kapocs két tibeti „misztérium”: a tummo, vagyis a belső hő fejlesztésének gyakorlata, amely a 11–12. században élt tibeti költő és jógin, Milarepa nevéhez is kötődik, illetve a testhez és az egóhoz való ragaszkodás „elvágása”, tibeti nevén a csö.

A kiállítást 18 éves kor alatt nem ajánljuk.

 

--------------

 

A Hopp Múzeum Isten|Nő kiállításáról Rádhiká mesél a Hopp Múzeum blogján. Egyaránt ajánljuk gyerekeknek, felnőtteknek!

-------------

 

 

Kedves Látogatóink!

Az „ISTEN|NŐ” kiállítás 2019. január 6-ig látogatható.

***

ÜNNEPI NYITVATARTÁSUNK, 2018. karácsony – 2019. újév
december 24–25. hétfő–kedd: zárva
december 26. szerda: nyitva 10.00–18.00 (belépés 17.15-ig)
december 27–30. között: nyitva 10.00–18.00 (belépés 17.15-ig)
december 31. hétfő: nyitva 10.00–16.00 (belépés 15.15-ig)
2019. január 1. kedd: nyitva 12.00–18.00 (belépés 17.15-ig)
2019. január 2. szerda: zárva

2018. december 17. – 2019. január 6. között a könyvtár zárva tart.

2019. január 3-tól a múzeum szokásos nyitvatartási idejében várjuk újra kedves látogatóinkat.

Kellemes ünnepeket kívánunk!

------------------------------

 

2018. május 10., csütörtök 15.00
MEGNYITÓ

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum főigazgatója tisztelettel meghívja Önt az

ISTEN ǀ NŐ
A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában

című kiállítás megnyitójára, 2018. május 10-én, csütörtökön 15 órára a Hopp Múzeum kertjébe

Köszöntőt mond:
Dr. Fajcsák Györgyi,
a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója

A kiállítást megnyitják:
Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes és
Őexc. Rahul Chhabra, India magyarországi nagykövete

A kiállítást bemutatja:
Válóczi Róbert indológus, a kiállítás kurátora

Helyszín: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum ǀ 1062 Budapest, Andrássy út 103.
A kiállítás megtekinthető 2018. január 6-ig,
hétfő kivételével naponta 10–18 óráig

 

 

 

Dokumentumfilm-bemutató
BRITISH MUSEUM: HOKUSZAI – A NAGY HULLÁMON TÚL
Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
2017. december 18. hétfő 19.00


Tárlatvezetés mozivásznon, 90 perc, 2017
angol nyelven, magyar felirattal
A British Museum: Hokuszai – A nagy hullámon túl egy exkluzív tárlatvezetés és lebilincselő dokumentumfilm a British Museum legújabb, azonos című kiállításáról. A film a Pannonia Entertainment forgalmazásában és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal együttműködve kerül bemutatásra. Az eseményt Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora nyitja meg. A Japánban, Franciaországban és Nagy-Britanniában forgatott dokumentumfilm elsősorban Hokuszai munkásságára és életére fókuszál, bemutatva a bezárkózó Japán titokzatos és egzotikus világát is. A forradalmi 8K technológia segítségével rögzített, másfél órás filmben a művészettörténet kiemelkedő szakemberei kalauzolják végig a nézőt Hokuszai festészetének és nyomtatott műveinek titkain, miközben rendkívül részletgazdag közeli felvételeken tárulnak fel a művek.
Jegyáraink: Felnőtteknek 3600 Ft
Diák, nyugdíjas és pedagógus kedvezmény: 3200 Ft
Jegyek kaphatók az Uránia jegypénztárában, online felületén, valamint az Interticket és a Jegymester hálózatában.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kedvezmény érvényesítésére csak a pénztárban történő jegyváltáskor van lehetőség. A kedvezményekre a jogosultságot a pénztárnál kérjük igazolni.



Versenyfelhívás
Haiku írására


A Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku Klubja a IV. Magyar Haikunap megrendezése alkalmából pályázatot hirdet. A Magyar–Japán Baráti Társaság Haiku Klubja 2017. április 9-én vasárnap rendezi meg a IV. Magyar Haikunapot a Hopp Múzeumban.
Idén is lesz haiku- és haigaverseny, ikebana bemutató, előadások a haikuírásról, karuta bemutató, japán kvíz, felolvasás haikuköltőktől, kalligráfia stb.
Részletes programok és időpontok hamarosan!

Pályázat haiku írására
A pályázatra saját és eddig még meg nem jelent, mindössze 1 darab haikut várunk, melynek témája: KIMONÓ
A nevezők két kategóriában indulhatnak:
felnőtt
profi (akiknek megjelent már haikujuk)

Beküldési határidő: 2017. március 20. hétfő éjfél

Beküldési cím: aGFpa3VuYXAjMSErI2dtYWlsLmNvbQ==

Eredményhirdetés: a IV. Magyar Haikunapon 2017. április 9-én a Hopp Múzeumban (Bp. VI. Andrássy út 103.).

A japán eredetű haiku olyan rövid költemény, amely 5 + 7 + 5 szótagú sorokból áll. Pillanatnyi hangulatot fejez ki, amely meglepő fordulattal zárul. A verssorok végén nincs rím, de változatos sorrendben lehet betűrímet alkalmazni. A hangsúly minden verssorban az 1. és az 5. szótagon van.


Versenyfelhívás
Haiga készítésére

A Magyar-Japán Baráti Társaság Haiku Klubja a IV. Magyar Haikunap megrendezése alkalmából Haiga pályázatot hirdet.

Pályázat haiga készítésére
A pályázatra saját és eddig még meg nem jelent 1 darab rajzzal, vagy képpel, vagy fotóval és a ráapplikált haikuval lehet jelentkezni. A téma: RÜGY
A nevezők két kategóriában indulhatnak:
felnőtt
profi (akiknek megjelent már haigájuk)


Beküldési határidő: 2017. március 20. hétfő éjfél

Beküldési cím: aGFpa3VuYXAjMSErI2dtYWlsLmNvbQ==

Eredményhirdetés: a IV. Magyar Haikunapon 2017. április 9-én a Hopp Múzeumban (Bp. VI. Andrássy út 103.).


A haiga a japán festészet egy formája mely magába foglalja a haiku művészetét is. A haiku vers és a megalkotott kép együttesen alkotják a haigát. Csakúgy, mint a versek melyekhez társulnak, a haigák is egyszerű szerkezetűek, gyakran a mindennapi élet alapos megfigyelésein alapulnak. Stilisztikailag azonban nagyon sokszínűek, változatosak, a festők személyes képzettségén és preferenciáján alapulnak. Megújult a Hopp Múzeum kertje!
A Buitenzorg-Lak díszkertje
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak otthont adó villaépületet 1885-ben vásárolta meg Knorr Józseftől a világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc. A Györgyi Géza építész tervei alapján átépített villáját az utazásai során összegyűjtött műtárgyakkal rendezte be, udvarát pedig a keleti kertek ihletésére alakíttatta ki Starek Ignácz kertész segítségével. Hopp Ferenc első világkörüli útján (1882-1883) látogatta meg Jáva szigetén Buitenzorg város botanikus parkját, amelyet lelkesen méltatott hazaküldött levelében. Délkelet-Ázsia legkorábban létrehozott botanikus kertje Hopp látogatása idején már mintegy 900 különböző növényfajnak adott otthont változatos, az angol parképítészet alapelveit a délkelet-ázsiai stílussal ötvöző elrendezésben. A lenyűgöző parkban tett látogatás emlékének hatására határozhatta el, hogy saját villájának kertjét egzotikus növényekkel és keleti eredetű műtárgyakkal rendezi be. Az épületet, amelyben saját keleti világát megteremtette, Buitenzorg-Laknak keresztelte. A kertben helyet kaptak a három nagy vallás: a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus művészeti alkotásai, illetve megjelentek az utazó által legjobban kedvelt vidékek: India, Kína és Japán jellegzetes formakultúráját felidéző tárgyak.

A mára már jelentősen átalakult díszkert felújított sétaútjaival, különleges hangulatú növényekkel és a restaurált kerti műtárgyakkal várja a látogatókat. A Holdkapu felirata nemcsak Hopp Ferenc jókívánsága, hanem a mai múzeumé is:
„ Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe,
Portám körül vígság viruljon mindörökké”





Két év Kelet-Ázsiában / Utazás Hongkongban 1907-1909
Dr. Bozóky Dezső sorhajóorvos fotói
2016 októberétől voltak kiállítva Hongkongban, a kiállítás 2017. január 8-ig volt látható. A kiállítást a két és fél hónap alatt több, mint 10.000 érdeklődő látta. A kiállítás nagy sikerrel zárult.
Helyszín: University Museum and Art Gallery, Hongkong
Kurátor: Florian Knothe, Fajcsák Györgyi
Bozóky Dezső (1871-1957), az Osztrák-Magyar Monarchia sorhajóorvosa közel két évet töltött a távol-keleti vizeken a 20. század első évtizedében. Számos kikötőben megfordult, így hosszabban időzött Hongkongban is 1907-1908, s 1908-1909 telén.
Lelkes fotósként megörökítette képein a város hétköznapjait, üzleteit, középületeit és parkjait, a kikötő életét, a hajókat és a kikötői munkásokat, s a képek egy részét később utiélményeivel együtt publikálta is Magyarországon.
Halála után fotóanyaga, albumai és diafelvételei, vásárolt fényképei egyaránt a Hopp Múzeum Adattárába kerültek.
A Hongkongban nyíló kiállítás Bozóky Dezső közel hatvan, kézzel színezett diafelvételét mutatja be az egykori helyszínen, s a kiállításon látható az ázsiai útinapló kötete is.
A kiállításhoz kínai-angol nyelvű katalógus kapcsolódik.










/var/www/szepmu/web/html/data/