Koreai gyűjtemény

Koreai Gyűjteményünket, amely ma több mint 200 tárgyból áll, a múzeumalapító Hopp Ferenc, valamint a két első múzeumigazgató, Felvinczi Takács Zoltán és Horváth Tibor kelet-ázsiai gyűjtései alapozták meg. Hopp Ferenc harmadik föld körüli útján járt Koreában, igaz, az ő vásárlásainak emlékét már csak egy Kannont ábrázoló 19. századi kerámia őrzi.

Az 1950-ben zajlott gyűjteményi felmérés nyomán meginduló gyűjteménygyarapítási program eredményeképpen tárgyvásárlások, magánadományok, intézmények közötti tárgyátadások és az 1950-es évek állami ajándékozási gyakorlata jelentett nagyobb tételszámú bővülést a Koreai Gyűjtemény számára. 1958-ban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ajándékaként kilencven műtárgy került a Koreai Gyűjteménybe, melyek jórészt lefedik a mindennapi életet reprezentáló hagyományos tárgycsoportokat.

A múzeum legkorábbi, Koreából származó darabjai díszített keménycserép tetődísztöredékek a 7–9. századból. Textilanyagunk és hagyományos koreai bútoraink a 19–20. századból származnak, mint például egy 19. századi, rézveretekkel gazdagon díszített, nagy méretű, homloklapján „félig csukott láda” (bandaji), mely a hölgyek lakrészének (anbang) alapvető bútortípusát képviseli.

Különleges gyűjteményi egységet alkot egy Goguryeo-kori (Kr. e. 37 – Kr. u. 668) sír (az anaki 3. számú sír) falfestményeinek élethű másolatanyaga (kilenc, valós méretű sírkamrafestmény-másolat), valamint a sír makettje, amelyet 1955-ben, a Kultúrkapcsolatok Intézetének ajándékaként érkezett a Múzeumba. A másolatok a phenjani Magyar Nagykövetség megbízásából készültek. Különösen felértékeli a múzeumban őrzött másolategyüttest az, hogy a másolatok az eredeti falfestmények akkori állapotának feltüntetésével készültek, illetve hogy 1994-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a Goguryeo-kori falfestményes sírokat.

Érdekes dokumentumegyüttes az 1950–1957 között az Észak-Koreában (Szarivon) működő Rákosi Mátyás Hadikórház működésével összefüggő anyag, amely egy hagyatékból került a Múzeumba.

A Koreai Gyűjtemény kiemelkedő darabja a 19. század második feléből származó, Szépség portréja címet viselő festmény, amelynek külön kultúrtörténeti érdekessége, hogy Kozma Lajos (építész, iparművész, grafikus) gyűjteményéből került a múzeumba. A kép a Joseon-dinasztia (1392–1910) egyik legismertebb zsánerképfestőjeként jegyzett Sin Yun-bok (művésznevén Hyewon) követőjének tartott festő munkája.

Horváth Tibor gyűjtésének különösen értékes darabja egy krizantémmintával berakott szeladonmázas, fedeles dobozka a 13. századból, melynek törési hibáit egykor arannyal javították.

A Koreai Gyűjtemény tárgyanyagához szorosan kapcsolódik az Adattárunkban őrzött igen ritka, archív fotógyűjtemény, amelyek Hopp Ferenc 1903-ban és Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos 1908-ban, Koreában tett utazásának emlékét őrzik. Noha mindketten amatőr fotográfusok voltak, az általuk készített képek dokumentumértékét fokozza, hogy nem a korban szokásos, más múzeumi gyűjteményben is megtalálható műteremfelvételekkel van dolgunk, hanem olyan képekkel, melyek a készítők személyes látásmódján, megfigyelőképességén keresztül nyújtanak korképet a 20. század első évtizedének koreai mindennapjairól.

A gyűjtemény történetében fontos mérföldkőnek számított a 2011-ben megrendezett A hajnalpír országa. Koreai művészet a 18–19. században című tárlat, amelyhez a koreai gyűjtemény egészét bemutató kötetet is megjelentetett a Múzeum.