Különgyűjtemények

Horváth Tibor Gyűjtemény

Dr. Horváth Tibor (1910–1972), régész, orientalista, művészettörténész, 1948-től 1972-ig volt a Hopp Múzeum igazgatója. 1939-től gyakornokként dolgozott a Hopp Múzeumban. 1934 és 1940 között megjelent jelentős régészeti publikációi révén komoly szakmai tekintélynek számított, ennek köszönhetően 1941-ben egyéves japán tanulmányi ösztöndíjat nyert. A második világháború miatt azonban csak hatévi tartózkodás után, 1948-ban térhetett haza. Japánban igen nehéz körülmények között is folytatta tanulmányait: megtanult japánul, régészeten kívül a japán kultúra és művészet több területével is foglalkozott. Hazatérve, 1948 júliusában a Hopp Múzeum osztályvezetője lett, majd a korábbi igazgató, Takács Zoltán nyugállományba vonulása után haláláig igazgatta a Hopp Múzeumot, 1957-től az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese is volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) népvándorlás kori régészetet, valamint távol-keleti és indiai művészetet oktatott. Igazgatóként legfőbb érdeme, hogy lefektette a korszerű országos múzeum alapjait, fontosnak tartotta, hogy minden gyűjtőterülettel az adott nyelvet és kultúrát is ismerő kurátor foglalkozzon. A Hopp Múzeum a munkatársaival együtt szervezett számos vándorkiállításnak, valamint a fővárosban és vidéken tartott ismeretterjesztő előadásoknak köszönhetően vált a hazai kulturális élet egyik fontos tényezőjévé.

Dr. Horváth Tibor nagy nélkülözések közepette Japánban gyűjtött több mint nyolcszáz kötetes könyvtárát a Hopp Múzeumra hagyta. Ez az 1941–1948 között létrejött könyvgyűjtemény a japán régészet, művészet és iparművészet minden területét átfogja, találhatók benne buddhista és történeti tárgyú művek, művészeti és életrajzi lexikonok, valamint korabeli kiállítási katalógusok. A könyvgyűjtemény tükrözi a japán tudományos gondolkodás második. világháború előtti állapotát, ami növeli a gyűjtemény jelentőségét. A könyvek többsége japán nyelvű, segítségükkel a korabeli tudományos szaknyelv is megismerhető. A gyűjtemény egyes kötetei ma már Japánban is könyvritkaságnak számítanak. 

 

Horváth Tibor Olvasóterem

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Könyvtárának megújult olvasóterme Dr. Horváth Tibor halálának 50. évfordulójára emlékezve 2022. március 31-én felvette az egykori múzeumigazgató nevét.

Lányiné Szegő Kató a Horváth Tibor iránt érzett tiszteletből nagylelkű felajánlást tett a múzeumnak, melynek köszönhetően kerülhetett sor többek között a Hopp Múzeum kertjében álló Holdkapu restaurálására, a könyvtár állományának digitalizálására, valamint a könyvtár új arculatának kialakítására is.

 

Ferber Katalin Adománya

Ismerve könyvtárunk profilját, Dr. Ferber Katalin és férje, Dr. Noya Hirosi jelentős könyvadományt adományozott a Hopp Ferenc Ázsiai Művészetek könyvtárának.

Dr. Ferber Katalin (1952–) közgazdász, gazdaság-és pénzügytörténész, a japán gazdaság és társadalom kutatója, 1993 és 2010 között élt Japánban (nagyrészt Tokióban). Több japán egyetem docense, utoljára a Waszeda Egyetem Nemzetközi Karán tanított. Dr. Noya Hirosi (1933–) elméleti atomfizikus, nyugdíjazásáig a Hószei Egyetem (Tokió) professzora, professzor emeritus, oktatási, kutatási tevékenységét nyolcvanadik születésnapján japán császári kitüntetéssel jutalmazták.

A házaspár könyvadománya számos ritkaságot tartalmaz. A könyvajándék többsége japán nyelvű elsődleges forrásként (is) használható művekből áll, melyek mindegyike speciális (vagyis 1945 előtti) szókincsével, szakmai nyelvhasználatával kitűnő tanulási és gyakorlási lehetőséget nyújt. Az adományozott könyvek között két sorozat érdemel különleges figyelmet, ezek ismereteink szerint kizárólag nálunk hozzáférhetők. A Meidzsi-korszak (1868–1912), valamint a Sóva-időszak (1926–1989) pénzügyének és államháztartásának történetét feldolgozó kötetek (az előbbi 16, az utóbbi 21 kötet) rendkívül fontos dokumentumai Japán 19–20. századi pénzügypolitikájának. Dr. Noya Hirosi szakmai gyűjteményének néhány kötete is könyvtárunkban van, ezek segíthetnek a korszak fordítóinak is. A könyvállomány számos nyugati nyelvről japánra fordított művészettörténeti könyvet, valamint képzőművészeti albumokat is tartalmaz.

A házaspár könyvadományával könyvtárunk 475 kötettel gyarapodott.

 

Kós Péter-hagyaték

Kós Péter (született Raáb Leó, majd Konduktorov Leó) diplomata, hazánk indiai (1967–1973) és japáni (1967–1983) nagykövete számottevő mennyiségű hindi- és japán nyelvű könyvvel rendelkezett. Korábban, kéziratos formában hindi–magyar szótárat is szerkesztett, a modern japán gazdaság szakértője volt.

Hagyatéka fia, Kós Mihály révén került a Hopp Múzeumba. A könyvanyag két nagy részre osztható: japán és indiai anyagra. A könyvadomány egy része Japán és India kulturális értékeit mutatja be, egy másik része a japán, a hindi és egyéb indiai nyelvek filológiáját, történetét, szótárait és legfontosabb irodalmi alkotásait tartalmazza. A művészettörténet kutatása szempontjából fontos gazdasági, társadalmi hátteret bemutató könyveket is tartalmaz. Múzeumpedagógiai szempontból hiánypótló része az adományozott könyveknek az indiai gyermekirodalom vizuálisan is érdekes gyűjteménye. A könyvek jó része ma már, Magyarországon, vagy az adott ország területén sem beszerezhető, vagy ritkaságnak számít.

Ezzel a könyvadománnyal könyvtárunk több mint 180 kiadvánnyal gyarapodott.