Zichy gyűjtemény

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum számos különleges gyűjteménye közül a nagyközönség számára talán kevéssé ismert az egyedülálló Zichy-gyűjtemény. A több mint 1300 tárgyat számláló anyag a múzeum egyetlen, teljes egészében régészeti gyűjteményének tekinthető, melynek tárgyait gróf Zichy Jenő három, a Kaukázusban, Közép- és kisebb részben Kelet-Ázsiában tett útja során gyűjtötte. Az expedíciók elsődleges célja a magyarság nyomainak kutatása volt, régészeti tekintetben azonban törekedtek minden korszak leleteinek minél teljesebb összegyűjtésére.

Az első expedíció során (1895 nyara) a Kaukázus nyugati részét (elsősorban Cserkeszföldet) járták be, míg a második út során (1896 nyarán) a Kaukázus apróbb völgyeit követően Dél-Oroszországon át a Turán-síkságig utaztak. A harmadik út (1898–99) a Kaukázustól indulva, több nyomvonalon haladva lefedte a jelentősebb oroszországi folyók völgyeit, Szibériát, Mongóliát, végül Kína jelentősebb városain keresztül egészen Hongkongig jutottak.

A három expedíció által összegyűjtött leleteknek sajnálatos módon közel a fele elveszett a világháborúk zűrzavaros időszakaiban. A jelentős tárgyi veszteség okán lelőhelyek tekintetében a jelenlegi gyűjtemény már csupán hozzávetőlegesen tükrözi az eredeti gyűjtői szándékot.

Az ötvenes években befejeződött leltározások során az expedíciók leleteit eredet szerint bontották szét: a kínai és részben az ordoszi anyagot (mintegy 100 tétel) besorolták a múzeum Kínai Gyűjteményébe, míg a kaukázusi és közép-ázsiai leletek (több mint 1200 tárgy) a gyűjtő nevét viselő, önálló egységgé alakultak. Fontos megjegyezni, hogy a gyűjtemény tárgyainak csaknem negyede ismeretlen lelőhelyről származik.

A neolitikum elsősorban kő- és csonteszközökkel képviselteti magát, míg a rézkor és bronzkor már változatosabb tárgytípusok formájában is megjelenik. Mind számban, mind megjelenés tekintetében a kora vaskor – főleg a szkíta kultúrkörhöz köthető tárgyakkal – előkelő helyet foglal el. Az apróbb használati tárgyakon és fegyvereken kívül szép számmal megtalálhatók a különböző viseleti elemek is. A kerámiatárgyak nagy része szintén a szkíta kultúrkörhöz köthető. Kisebb számban nyugati, Hallstatt-jegyeket mutató tárgyak – elsősorban fibulák – is előfordulnak, csakúgy, mint a késő vaskori La Tène-jellegű viseleti elemek, leginkább fibulák és karperecek. Kiemelkedő számban találhatók meg a szarmata tárgyak (pl. gyöngysorkeretes arany szíjvégek és lószerszámveretek), de leginkább a szarmatákhoz importként érkezett római eredetű tárgyak. A népvándorlás korának időszakát fegyverek nagyobb gyűjteménye képviseli. A Kaukázus összetett kereskedelmi és kulturális kapcsolataira a perzsa Szászánida Birodalom termékei, a vésett üvegedények is rávilágítanak, melyek a 6. század során kerülhettek a térségbe.

A Zichy-anyag nemcsak régészeti, régészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból kivételesen jelentős, de a Kelet-kutatás hőskorának egy rendkívül izgalmas időszakába: a magyarság eredetének nyomán járó tudós utazók korába is betekintést enged.

A Zichy-gyűjtemény kutatási projektjéről ITT található további információ.