
Kínai gyűjtemény
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Kínai Gyűjteménye jelenleg több mint 7000 műtárgyat foglal magába. Legkorábbi darabjai a neolitikumból valók, míg a legfiatalabbak a 21. század elején készültek. A gyűjtemény különösen gazdag ókori kisbronzokban (ordoszi bronzanyag) és jáde tárgyakban, buddhista plasztikákban (lakk-, fa-, kerámia- és bronzszobrokban), kerámiákban, valamint 20. századi festményekben és bútorokban. A legnagyobb gyűjteményrész a kínai kerámiák 1500 darabos anyaga, amely a Kr. e. 2. századtól jelenkorunkig őriz alkotásokat.
Hopp Ferenc 1883 márciusában, első világ körüli utazása során lépett először Kína földjére, s már ekkor számos tárgyat vásárolt, majd gyűjteményét az 1904-ben és 1914-ben tett kínai látogatásai során is tovább gyarapította. Optikusként speciális érdeklődéssel fordult a drágakőfaragványok felé – legkedvesebb tárgyai a nefrit-, jadeit-, kristály- és ametisztfaragványok voltak –, de jó szemmel gyűjtötte a rekeszzománc tárgyakat, a kerámiákat és a plasztikákat is. 1919-ben a magyar államra hagyott gyűjteményében közel 1200 tárgy tartozott a kínai gyűjteményhez.
A Hopp Múzeum megalapítása (1919) után a kínai gyűjtemény jelentősen kibővült más magyarországi közgyűjtemények anyagával. Az ilyen módon idekerült gyűjteményi alegységek közé tartozott Xántus Jánosnak az 1869‒70-es távol-keleti expedíciója során vásárolt kínai anyaga. Xántus elsősorban a 19. század közepének jellegzetes kínai tárgyait, műipari és háziipari termékeit (papírminták, rizspapír képek, selyem áruminták, legyezők, fésűk, szelencék stb.), valamint a hitélet kultusztárgyait (szobrokat, oltárkellékeket) gyűjtötte. Az általa vásárolt kelet-ázsiai tárgyakat 1871-ben a Nemzeti Múzeum Természeti Tárának egyik termében mutatták be. A 2533 tételnyi ázsiai anyagban láthatott először jelentős mennyiségű (800-nál is több) kínai tárgyat a közönség Magyarországon.
Ezt követően a Hopp Múzeum Kínai Gyűjteménye számos utazó és gyűjtő (Ágai Béla, Bozóky Dezső, Csapek Károly, Csók István, Fettick Ottó, Iván Lajos, Kertész Károly Róbert, Nemes Marcell, Szablya-Frischauf Ferenc, Wartha Vince stb.), valamint régiségkereskedők (Donáth Sándor, Komor Mátyás, Szabó Géza, Schwaiger Imre, Szilárd Vilmos) tárgyaival gazdagodott az idők folyamán. A két világháború közötti évtizedekben Felvinczi Takács Zoltán (1880–1964) művészettörténész, a Hopp Múzeum első igazgatója tette le egy reprezentatív kínai gyűjtemény alapjait. Elévülhetetlen érdeme, hogy a Kínai Gyűjtemény érdekes és míves tárgyak együtteséből igazi művészeti gyűjteménnyé alakult át, és ha vázlatosan is, de ma már alkalmas a kínai művészet történetiségének, reprezentatív műfajainak bemutatására. Felvinczi Takács rendszerezte és tematizálta a kínai gyűjteményt, melynek főbb egységeit anyagfajták szerint különítette el. Felvinczi 1935–36-os kínai utazása során szerezte be az Anyang közelében álló Xiuding-kolostor pagodájának ülő démon kerámiareliefjét. Barátjától, Albert von Le Coq professzortól, a német Turfán-expedíciók egyik vezetőjétől pedig kizili falfestménytöredékeket kapott az akkori magyar miniszterelnökkel, Teleki Pállal és Zichy Rafael műgyűjtővel együtt. Ezekből ma kettő a Hopp Múzeum gyűjteményében található. A buddhista szobrászati anyagot a régiségkereskedők adományai is jelentősen gyarapították. Így került a kínai gyűjteménybe Schwaiger Imre (1868–1940) Indiában működő magyar műkereskedő ajándékaként egy 14–15. század fordulóján készült, igen ritka, Holdat néző Guanyin-lakkszobor.
Az 1950-es években jelentős kulturális és művészeti kapcsolatok épültek ki Magyarország és Kína között, s ennek nyomán több kortárs kínai kiállítás is nyílt hazánkban. Az egyik tárlat műtárgyanyagának közel felét, 700 tárgyat a Kínai Központi Kormány ajándékaként 1955-ben a Hopp Ferenc Múzeum kapta meg. A kortárs kínai kerámiaművesség Jingdezhenben, Shiwanban készített darabjai mellett pekingi lakkokat és rekeszzománcot, változatos textilanyagot, ékszereket, elefántcsont és zsírkő faragványokat, valamint bútorokat foglalt magába a 22 ládányi ajándék. Legnagyobb értéke azonban kétségkívül abban rejlett, hogy keresztmetszetet adott a 20. század közepének kínai iparművészetéről.
Az utolsó nagyobb ajándékozás 1961-ben történt, amikor a kínai–magyar kulturális egyezmény keretében 321 tételnyi kortárs iparművészeti anyagot kapott a kínai gyűjtemény. Számos kulturális delegáció is megfordult ezekben az évtizedekben a két országban, s a látogatások fontos hozadékai voltak a kínai gyűjteménybe került ajándékok. Különösen a modern tekercsképek és albumlapok híresek (például Chen Zhifo és Huang Binhong művei). A második világháború után a kortárs kínai ajándékok mellett jelentős kvalitású régi kínai műtárgyanyaggal is bővült a gyűjtemény, nagyobb hagyatékok vagy gyűjtemények beérkezésével.
Az 1990-es évektől kezdve két fontos iránya van a kínai gyűjtemény gyarapodásának. Egyfelől a régi, hagyományos műtárgyanyag egy-egy kiemelkedő darabbal, vagy nagyobb tárgyegyüttesekkel (például bútorgyűjteményekkel) gyarapodott, másfelől pedig a kortárs gyűjtemény bővítése volt a feladat (így kerámiák vásárlása Jingdezhenből).
Galéria

ZHANG GUOLAO
Kína, 16–17. század, bronz
Hopp Ferenc gyűjtése

Kína, Északi-Qi-dinasztia (550–577)
Márvány, festett
Nemes Marcell ajándéka, 1919

Kína, 14–15. század fordulója
Fa-és textilalapra felvitt lakk és arany
Schwaiger Imre ajándéka

Kína, 18. század vége – 19. század első fele
Fa, lakkozott, aranyozott
Hopp Ferenc gyűjtése

Kína, 18. század; tíkfa, paliszanderfa;
porcelán, máz alatti kék festéssel; jádeit
Hopp Ferenc gyűjtése

OLDALÁN SÁRKÁNYDÍSZÍTÉSSEL, FA TALAPZATTAL
Kína, 19. század
Jádeit, fa; faragott, vésett
Hopp Ferenc gyűjtése

Kína, 19. század közepe
Ón, vésett díszítéssel
Xántus János gyűjtése, 1870

(KÍNAI: LINGZHI) -DÍSZÍTÉSSEL
Kína, 1426–1435
Porcelán, máz alatti kék festéssel (kínai: qinghua) Hat írásjegyes, kobalt Xuande jelzettel
Hopp Ferenc gyűjtése

Kína, neolitikum vége – Shang-kor eleje, Kr. e. 2000–1200
Áttetsző halványzöld jáde
Szabó Géza ajándéka

Kína, Keleti Zhou-kor, Kr. e. 5. század
Bronz, aranyozott, vésett díszítéssel
Szabó Géza ajándéka

Kína, 7–8. század fordulója
Vörös keménycserép, préselt és formázott, fehér agyagpéppel bevonva,
hideg festés nyomaival

Kína, 1930-as évek eleje, selyemszövet
Dessewffy Flóra hagyatéka

Kína, Tang-dinasztia, 9–10. század
Homokkő

Kína, 18. század első fele
Tus, részben ujjal festve, papír

Kína, 15. század
Szürke porcelán halványzöld, repesztett mázzal (Longquan-kerámia)
Horváth Tibor gyűjtése

Kína, 3–5. század
Bronz, öntött, vésett, lakkozott, műpatinázott

TÁJ KÉP
Kína, Hangzhou, 1952
Tus, színek, papír

Kína, 19–20. század fordulója
Ciprus, bambusz

Kína, datált: 1538
Bronz, aranyozott, lakkozott

Kína, 1736–1795
Fa, lakk, faragott
Jelzett: hat írásjegyes Qianlong pecsétjelzet