A könyvtár története

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Könyvtárát a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán alapította 1919-ben. A könyvtár állományának alapjait Hopp Ferenc magánkönyvtával teremtette meg, mintegy 70 dokumentum megvásárlásával. Hopp eredetileg egy olyan intézményt álmodott meg, amely azon túl, hogy a kelet-ázsiai múzeum, kutatóintézetként is működik, így elengedhetetlen része a kutatást elősegítő, de a szélesebb közönség érdeklődését is kiszolgáló szakkönyvtár. A könyvtár a mai napig az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára.

Hopp könyvtárában számos könyv kapcsolódott Ázsiához, jóllehet földrajzi témájú könyveit a Magyar Földrajzi Társaságnak adományozta. Felvinczi Takács Zoltán igen sok kötettel, folyóirattal bővítette a könyvtárat, felhasználva erre személyes kapcsolatait mind a hazai, mind a külföldi Kelet-kutatókkal, utazókkal, gyűjtőkkel. Idegen nyelven írt cikkeinek honoráriumaként gyakran kötetekkel és periodikákkal gyarapította az állományt. Szorgalmazta tudósok hagyatékának megszerzését is, ezek közül a legjelentősebb dr. Velics Antal (1855–1915) orvos, orientalista nyelvészeti témájú hagyatéka, melyet örökösei ajándékoztak a múzeumnak 1919-ben. A könyvtár a Múzeum alapítását követően a Szépművészeti Múzeum felügyelete és támogatása alá került; állománya kezdettől fogva több forrásból is gyarapodott. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum első ízben 1937-ben adta át keleti művészetekkel foglalkozó könyvanyagát a könyvtárnak, és azóta is rendszeres átadásokkal járul hozzá az állomány bővítéséhez. Sajnos a II. világháború idején jelentős kárt szenvedett a műgyűjtemény és a könyvtár is. 1950-ben a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum az Iparművészeti Múzeum filiáléja lett, ettől fogva a könyvtár szervezett könyvtárként, éves költségvetéssel működött, ami lehetővé tette a tudatos gyarapítást. 2014-ben intézményünk visszakerült a Szépművészeti Múzeum gondnoksága alá.

Az állomány értékes, összefüggő egységeit alkotják még Stein Aurél (1862–1943) – Sir Aurél Stein, Belső-Ázsia világhírű kutatója, régész, nyelvész, az MTA kültagja – műveinek gyűjteménye és Dr. Horváth Tibor japán művészeti tárgyú könyvanyaga, valamint Baktay Ervin (1890–1963) művészettörténész, orientalista, továbbá festőművész magánkönyvtárának gyűjteménye. A közelmúltban került az állományba Ferber Katalin (1952) közgazdász japán nyelvű, illetve művészeti vonatkozású magánkönyvtárának jelentős része, továbbá Kós Péter (1921–1994) külpolitikai szakértő magánkönyvtárának indiai és japán művészettel foglalkozó anyaga. A könyvtár értékes része az a csaknem száz tibeti nyelvű kézirat és fanyomat, amelyek nagy része különböző védőistenekhez írt szertartási szöveg. A könyvtár egyes kötetei kiállítási tárgyként is gyakran szerepelnek.

A közel 40 ezer kötetes könyv- és folyóirat-állomány csak mintegy 3 százaléka magyar nyelvű, nagy részét az idegen nyelvű szakirodalom teszi ki, az összes európai, valamint jelentős számú ázsiai nyelven. Mivel a kezdetektől fogva egy széles spektrumú, számos művészeti területet felölelő gyűjteményezés volt a cél, a legkülönfélébb tárgyban fellelhető itt szakirodalom.