Irány Mongólia!
Irány Mongólia! Hej! Egy városi varázsló feljegyzései
A kiállításban vezetett múzeumpedagógiai foglalkozás
- terem: „Lóparkoló és bevásárló lista”
A kiállítás „előszobájában” az ide látogató iskolás csoport minden tagja kap egy papírból összehajtogatható tarisznyát, amely tartalmaz egy lovat, egy lovast, egy cam-maszkot és a mongol zászlót. Az 1. teremben kiszínezzük, megszemélyesítjük a lovainkat, közben mi magunk is mongolokká válunk (mongol névadás). A jurtasátor melletti „lóparkolóba” letesszük pihenni a lovainkat, ugyanis az esti lakomára be kell vásárolnunk. A tarisznyából előbukkan egy „bevásárlólista” is, amelyen furcsa hangzású mongol étel-alapanyagok vannak felsorolva- ezeket átbeszéljük, hogy mit jelentenek az egyes szavak (pl. 1 üveg kumisz), hiszen csak így járhatunk sikerrel az ennivalók beszerzésénél. (Bábozásra is sor kerülhet a kisebbek esetében, mongol eredet-mondákat játszunk el.)
- terem: „Cam-szelfi”
A „fesztiválok” termében cam maszkokat készítünk, majd szelfiket készítünk velük, illetve a tanárnénik, óvónénik készítenek a gyerekekről képeket.
Megismerkedünk a sámánokkal, föld-víz-tűz-levegő mintákat készítünk mongol zenére, és sámánkunyhót építünk.
- terem: „Kerengő kívánság”
A lovas báb átalakul „szélparipává” szó szerint, ugyanis ebben a teremben megfogalmazzuk az imáinkat (kívánságunkat, lehet, ez csak egy mondat is). Kisebbek csak elsuttogják a szélparipának, nagyobbak ráírják egy textíliára és ráerősítik a lovuk pálcájára.
A még nagyobbak papírgurigából forgatható imamalmot készítenek: a hengerre ráírják kívánságaikat.
- terem: „Szojombó kirakó”
Interaktív eszközökkel közösen kirakjuk a mongol zászló szimbólumait, majd egy új zászlót alkotunk új értelmezéssel.
Egyéb múzeumpedagógiai foglalkozások
- „Mongol öv, a mindent tudó”
A mongol népviselet jellegzetes ruhadarabja a köntös, aminek nincs zsebe. Ezért az övre ráfűzve hordják maguknál a fontosabb tárgyaikat.
Krepp-papírcsíkokból, vagy vastag fonalakból hármas fonással készítjük el az öv alapját. Elképzeljük, hogy milyen dolgok akadnának erre a megfont övre, ha a lenti világba lógatnánk le; vagy ha feldobnánk a fenti világba. Elkészítjük ezeket a fenti/lenti ’valamiket’ és ráerősítjük az övre. További 21. századi tárgyak elkészített másolatát (pl. mobiltelefon) is rá lehet tenni.
- „Szárazföld-fészek”
Ez a foglalkozás az alábbi mongol eredet-mondához kapcsolódik:
Hogyan keletkezett a Föld?
A mi Földünk valaha nem ilyen volt, mint most: csak víz borította, és nyoma sem volt szárazföldnek. Akkor Hurmaszt isten leküldte a Földre a Galbinga madarat. Ez a madár háromszor tízezer évig élt. Tízezer év elteltével egy tojást akart tojni. Szállt, szállt a vízgömb felett, de nem volt szárazföld, ahová lerakhatta volna tojását. Saját tollait kitépve készített fészket a vízen, amelyhez aztán lassan-lassan homok és por tapadt. Így kezdett kialakulni a szárazföld.
A Galbinga madár fészkét készítjük el tollakból és mindenféle más érdekes anyagokból.
- „Az én sámándobom”
Tuskarc technikával készítjük el a képzeletbeli sámándobunk felületét, majd belekarcoljuk dobminták alapján a saját motívumrendszerünket.
- „Jurta sátor újragondolva”
Jurta sátor 21. századi makettjét készítjük el hurkapálcikából, szívószálból, filcanyagokból, szárítható gyurmából.
- „Sámán varázstasak”
Filcanyagokból, bőrdarabokból készítjük el a kis erszényt. Tartalmát is összeállítjuk, amelyhez gyűjtőmunkát végzünk a kertben. Az összegyűjtött kavicsokat, ágakat kifestjük, kidíszítjük, majd spontán installációt készítünk belőlük a kertben.
- „Varázsfőzet lámpás”
Fekete kartonból henger alakú lámpást készítünk, amely a sámán fazekát juttatja eszünkbe. Piros, sárga, narancssárga, lila színű lámpaernyő papírral töltjük ki a ’fazék’ kivágott mintáit, és különféle gyógynövények rajzaival díszítjük még a felütetét. Mécsest teszünk a közepébe, ha otthon ’beüzemelik’, gyönyörűen át fog látszani a tűz fénye a színes papírokon, ami azt jelenti, hogy a sámán varázsfőzete készülőben van. Befejezésként varázsfőzetek receptjeit találjuk ki és írjuk meg.
- „Sámánkabát”
Fekete szem.zsákból szabunk magunknak kabátot, amelyet színes öntapadós fóliákkal díszítünk ki. A foglalkozás befejezéseként „sámánöltözék-divatbemutatót” tartunk a kertben.
