Lazán a kertben

Lazán a kertben, a százéves fák alatt - múzeumi rekreációs gyakorlatok

Hopp Ferenc az első föld körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg Budapesten az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet. Az aszimmetrikus elrendezésű villához tartozó kert a Délibáb utca felé szomszédos telekegyesítéssel jött létre. A világutazó nemcsak a lakóépületet rendezte be utazásainak emlékeivel, hanem a kert is tükrözte keleti művészetek iránti érdeklődését.

Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964), akinek nevéhez fűződik a gyűjtemény múzeummá szervezése, kéziratos visszaemlékezésében többek között ezt írta a kertről: „Ott valamikor játékos labirint volt, kis tavacskával és dombos partjait összekötő híddal utánozta Japánt…A nádfedeles lugas olykor megtelt vendégekkel, kiknek körében a házigazda visszaképzelte magát a legtávolabbi keletre.”

Hopp Ferenc rekreációja -ahogy ő nevezte el- „Gondnélküli kertjében” történt, hiszen a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális és mozgásos tevékenység, amelyet az ember azért végez, hogy a napi fő elfoglaltság fáradalmait kipihenje és felfrissüljön.

Ma is erre szolgál a kert. Olyan múzeumpedagógiai, vizualitásra épülő gyakorlatokat szeretnék megvalósítani, amelyeknek alkalmazásakor a kertben való mozgás, séta és szemlélődés is biztosítva van. Ezek többszörösen kipróbált gyakorlatok. Az újranyitás után, azaz 2021 nyarán ezeket a kerti foglalkozásokat hirdettük meg és vezettük nagy sikerrel. A jó gyakorlatok a következők voltak:

• „Gyökeret eresztő tárgyak”: Kisebb használati, illetve játéktárgyaknak képzeltünk el gyökereket, ezzel életre keltve őket. A gyökereket megrajzoltuk és megfestettük- rögzítve, illetve elindítva a tárgyakból. A kigyökereztetett tárgyakat elhelyeztük a kert növényzetébe. Az alkotások értékelésénél közösen kitaláltuk, hogy a tárgyak milyen növényekké alakultak át (pl. milyen lesz a termésük, mekkorára nőnek, mit igényelnek, jól fogják-e ott érezni magukat, ahová elhelyeztük őket…). Bevontuk a kertet az alkotási-gondolkodási folyamatba.
• „Holdkapu, a nagy keret”: A köralakú kínai kertépítőelem önkéntelenül kiragad egy részletet a mögötte lévő térből. Köralakú kereteket készítettünk, amelyekkel körbejártuk a kertet és megkerestük azt a kertrészletet, amely számunkra a legkedvesebb. Fotókat készítettünk a körformánk által behatárolt látványról, majd megvalósítottuk azt rajzban vagy festményben. Ennél a feladatnál a figyelmet irányítottuk, fókuszáltuk a kert részleteire. Szintén az történt, hogy a kert egésze lett az alkotási folyamat része.
• „Vajon mire gondolhatnak a kert szobrai?”: Először szemügyre vettük a szobrokat. Szófelhőt készítettünk és az általunk kiválasztott szobor közelében gondolatokat gyűjtöttünk. Ezután leírtuk a legtalálóbb gondolatot a szófelhőbe, és az adott szobor fejéhez illesztettük, fotón rögzítettük az akciót.
• „Keleti körforgás”: CD lemezekre mandalamotívumokat rajzoltunk, fémes kinézetű felületét kollázs technikával gazdagítottuk. A fényben forgó, vibráló dekorációt a kert fáira függesztettük.
• „Keveréklények”: A keleti kultúra tele van úgynevezett keveréklényekkel (olyan lényről van szó, amely különféle állatok részeiből áll össze). A kertet átalakítottuk keveréklények birodalmává. Értékelésnél, akárcsak a gyökeret eresztő tárgyak esetében, végigbeszéltük, hogy milyen tulajdonságaik vannak az elkészült keveréklényeknek. Montázs technikával kiviteleztük az újdonsült lényeket.
• „Mozgó múzeum”: Elképzeltük azt az esetet, amikor a Hopp Múzeumnak keze és lába nő… és elindul…Közösen mesét szőttünk arról, hogyan telik el egy napja a mozgó múzeumnak. Nemcsak vizuálisan örökítettük meg, hanem eljátszottuk, megjelenítettük ezt a bizonyos „kezes-lábas” napját a múzeumnak.
• „Sárkánybolygó”: Elkészítettük az egyensúlyozó játékot és a kert ösvényeit követve kergettük a sárkányt, a sárkány pedig az őt éltető láng-gyöngyöt próbálta elérni. A lánggyöngyben van a sárkány éltető ereje, nekünk pedig a mozgásban.
• „Bekeretezett idősíkok”: Az üveges doboz tartalmához lehullott terméseket, köveket gyűjtöttünk a kertből. A háromdimenziós kép hátterét montázstechnikával oldottuk meg. Végül berendeztük a dobozt rétegesen a kert jelenéből és múltjából. 

KAPCSOLAT

Szeivolt Katalin, múzeumpedagógus
+36 30 294 9000
katalin.szeivolt@hoppmuseum.hu
Facebook oldal: Kati Keleten