Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indogörög szobrai

Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellénisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre a Kr. u. 1–6. évszázadban. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. A világtörténelemben először itt, ezen a vidéken (valamint ezzel nagyjából egyidőben az észak-indiai Mathurá városában) alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, annak meghatározó ikonográfiai jellemzőivel. Az ekkor kialakult buddhista formanyelv terjedt el ezután Ázsia-szerte. A kivételes szépségű, önálló Buddha- és bódhiszattva szobrok mellett jelentős emlékek még a buddhista ereklyék őrzésére emelt szentélyek - a sztúpák falait ugyanis a Buddha élettörténetét bemutató domborművek díszítették.

A kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba elhelyezve. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára - a kiállítás és a kötet az ő emlékének is tisztelettel adózik.