MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2025

18:00 – 18:30: Köszöntő és nyitó előadás
MOHA - Mozdulatművészek Háza Mozdulatkórusának térspecifikus előadása
Szereplők: Barna Zsuzsanna, Mándy Ildikó, Pálosi István, Seres Beáta, Tóth Csaba

18:30 – 19:00: Mi is az a mozdulatművészet? | Lenkei Júlia előadása

19:00 – 19:30: Reform életmód | Németh András előadása

Az életreform a 19. és 20. század fordulóján virágkorukat élő modernizáció-kritikai mozgalmak összefoglaló elnevezése, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés; az öngyógyítás; az elveszett kozmikus teljesség és spiritualitás keresése. Ezek a „menekülés a városból” civilizációkritikai jelszó mentén szerveződő reformtörekvések (mint például kertváros-építő, földreform, antialkoholista, továbbá vegetáriánus, természetgyógyászati, testkultúra mozgalmak, és az ezekhez kapcsolódó különböző újvallásos, társadalomreformer és művészeti törekvések) sokszínű, gyakran egymással is vitában álló sokszínű mozgalmakat alkotnak.  A Monarchia fővárosaiban, Bécsben, Prágában és Budapesten ekkor megjelenő értelmiségi elit neves képviselői, fiatal írók, képzőművészek, zeneszerzők, filozófusok, természet- és társadalomtudósok gyakran maguk is követői, terjesztői ezeknek a divatos önreform törekvéseknek, a vegetarianizmusnak, a természetgyógyászatnak, a testkultúra mozgalomnak és az azokhoz kapcsolódó különböző ezoterikus, gnosztikus üdvtanoknak és társadalmi reformutópiáknak. 

Ezek a 20. század első évtizedeiben kibontakozó mozgalmak nem csupán a múlt századforduló utáni időszak sajátos korjelenségei. Alapmotívumaik később több hullámban (például a „hatvannyolcas ifjúsági és „zöld” mozgalmak”, majd a posztmodern, illetve a „New Age” különböző törekvéseiben) újjáéledő, majd intézményesülő modernizációkritikai mozgalmak társadalmi konvenciókat átformáló életformáiban, reform-, illetve gyakran utópisztikus kvázi-vallásos ideológiáiban is megjelentek.  Ezek elemei felfedezhetőek napjaink különböző népszerű divatirányzataiban is, például a funkcionális, sportos öltözet és cipőviselet, a fitness-mozgalom, a vegetáriánus étkezés, a biogazdálkodás és a reformkonyha, az ökológiai mozgalmak, a természetgyógyászat, a különböző keleti vallások és küzdősportok, a teozófia, antropozófia és az ezotéria egyéb irányzatai iránti vonzalomban. Emellett jelen vannak a kertvárosi és természetközeli lakókörnyezet kialakítására, továbbá az egyenrangú kapcsolatokra törekvő közösségi élet számos megnyilvánulásában, a gyermeki környezet és nevelés gyökeres változásaiban és a gyermekközpontú iskola térhódításában is.

19:30 – 20:00: A bhakti és a bhakti jóga | Jeney Rita előadása

Az előadás India klasszikus bölcseleti művén, a Bhagavad-gítán keresztül nyújt bepillantást a bhakti-jóga szellemi ösvényébe, vagyis az odaadó szeretet gyakorlatába. Bár a jóga sokak számára elsősorban különféle testtartásokat, fizikai gyakorlatokat jelent, az eredeti szanszkrit szó jelentéstartalma jóval bővebb: a csapongó elme fegyelmezésére utal, amely révén a gyakorló kapcsolatot teremthet az Örökkévalóval. Ez a kapcsolat többféle úton elérhető, és ezeket az utakat a Bhagavad-gítá sorra is veszi, a bhakti útjának azonban különös figyelmet szentel. Ezen az úton a gyakorló szeretettel és önátadással fordul a Legfelsőbb felé, előtérbe helyezve Isten személyes arculatát, közvetlenül megközelíthető és szerethető emberi alakjában. A hinduizmusnak ezt a vonását mind a teozófusok, mind pedig Baktay Ervin nagyon rokon gondolatnak látták a keresztény tanításokkal. Az előadás az odaadás útjának minden korban időszerű és kultúrkörtől függetlenül érvényes gondolatait foglalja össze a Múzeumok Éjszakáján a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba látogatók számára.

20:00 – 20:20: MOHA - Mozdulatművészek Háza Mozdulatkórusának térspecifikus előadása
Szereplők: Barna Zsuzsanna, Mándy Ildikó, Pálosi István, Seres Beáta, Tóth Csaba

20:20 – 20:50: A századforduló Budapestjének szalonélete | Császtvay Tünde előadása

20:50 – 21:20: Pszichológia és spiritizmus | Gyimesi Júlia előadása

Mi köze volt a spiritizmusnak a pszichológiához? Kik és hogyan kutatták a spiritiszta jelenségeket? Hogyan befolyásolták az ezoterikus gyakorlatok a terápiás kapcsolatról vallott modern elképzeléseink alakulását? Kevesen tudják, hogy a spiritizmus, az okkultizmus és még sok más ezoterikus gyakorlat számos pszichológiai gondolkodó figyelmét keltették fel. Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Ferenczi Sándor és sokan mások kísérletezni kezdtek a spiritiszta médiumokkal, megfigyeléseket végeztek, és igyekeztek pszichológiai magyarázatokat találni a szokatlan jelenségekre. E magyarázatok aztán változatos módokon gazdagították a pszichológiát, és megalapozták a későbbi parapszichológia kibontakozását.

21:20 – 21:50: A magyar hangosfilm kezdetei | Kurutz Márton (Nemzeti Filmarchívum)

22:00 – 23:30: Filmvetítés (A férfi mind őrült, vígjáték, 1937, 103 perc, rend. Gertler Viktor)