Bhakti jógaösvény | Kerti tablókiállítás

A bhakti-ösvény állomásai meditációs gondolatokat és jógatesttartásokat tartalmaznak. A Hopp-kertben a jóga pózok felvételével és a táblákon olvasható Bhagavad-gítá idézetekben való elmélyüléssel a látogatók kipróbálhatják a meditáció e formáját, és így bepillantást nyerhetnek a tudat megtisztításának keleti gyakorlataiba, amelyek nagy hatást gyakoroltak a teozófusokra. Értelmezésükben a bhakti-jóga, vagyis az odaadás, az istenszeretet jógája lényegében és részleteiben azonos a keresztény miszticizmussal.

A szanszkrit jóga szó eredeti jelentése ’igázás, összekapcsolás’. Ez a tartalom arra utal, hogy a jógát gyakorló ember elméje megzabolázásával kapcsolatot teremthet az Örökkévalóval. A tudat feletti uralom megszerzéséhez a híres indiai bölcs, Patandzsali egy nyolc lépcsőből álló rendszert alkotott. A különféle testtartások (ászanák) gyakorlása ennek a rendszernek a harmadik lépcsőfoka. A jógapózok kettős célt szolgálnak: egyrészt testhelyzetet biztosítanak a meditációhoz, másrészt elősegítik a gyakorló egészségének megőrzését.

A Bhagavad-gítá a leghíresebb szanszkrit nyelvű szentírás, amely bemutatja a jóga különböző fajtáit és közülük kiemeli a bhakti-jógát. Verseit e kiállításon a teozófusok által készített fordításokkal idézzük fel. Az angol fordítást szanszkritból Annie Besant (1847–1933), a Nemzetközi Teozófiai Társaság elnöke készítette, aki jelentős szerepet játszott az indiai kultúra teozófiai értelmezésének nyugati terjesztésében. Az első magyarul megjelenő Bhagavad -gítá szöveg Gömöryné Maróthy Margit (1872–1955) munkája, aki korának kiemelkedő színésznője és egyben a magyarországi teozófiának fontos alakja. Fordításai nagyban hozzájárultak e gondolatok népszerűsítéséhez.