Legong táncosnő
Balinéz táncosnő faragott szobra, hagyományos kosztümben, tánckellékekkel (szárnyak). Az európai ízlés igényei szerint kialakítva, a balinéz "art deco" stílusjegyeinek megfelelően.
A legong 19. századi udvari tánc, ami különösen dinamikus mozdulatokkal, finom ujjmozgásokkal és a táncostól megkövetelt nagy ruganyossággal jellemezhető. Hajdanán zárt ajtók mögött tartották az előadásokat, így kizárólag az arisztokraták szórakoztatását célozta, később azonban a táncok nagy részéhez hasonlóan turistalátványossággá vált.
Balin a harmincas években Rudolf Bonnet és Walter Spies festők Ubud központtal létrehozták a Pita Maha nevű érdekszövetkezetet, melynek célja művészetoktatás, minőségelvű szelekcionális, az európai sztenderdeknek megfelelő individualista művészet meghonosítása (az alkotóktól elvárták, hogy szignálják a műveiket), valamint érdekképviselet volt. Ezzel párhuzamosan létrejött egy szabadabb kísérletezést, bár edukáció-, és kontrollnélküliséget is jelentő sanuri iskola (művészfalu), a műkincskereskedő Neuhaus testvérek birtokán.
A legong 19. századi udvari tánc, ami különösen dinamikus mozdulatokkal, finom ujjmozgásokkal és a táncostól megkövetelt nagy ruganyossággal jellemezhető. Hajdanán zárt ajtók mögött tartották az előadásokat, így kizárólag az arisztokraták szórakoztatását célozta, később azonban a táncok nagy részéhez hasonlóan turistalátványossággá vált.
Balin a harmincas években Rudolf Bonnet és Walter Spies festők Ubud központtal létrehozták a Pita Maha nevű érdekszövetkezetet, melynek célja művészetoktatás, minőségelvű szelekcionális, az európai sztenderdeknek megfelelő individualista művészet meghonosítása (az alkotóktól elvárták, hogy szignálják a műveiket), valamint érdekképviselet volt. Ezzel párhuzamosan létrejött egy szabadabb kísérletezést, bár edukáció-, és kontrollnélküliséget is jelentő sanuri iskola (művészfalu), a műkincskereskedő Neuhaus testvérek birtokán.
