Engesztelő köpönyeg
1. kép
Utagawa Hiroshige III. (1843-1894): Várkapu a Szukija-hídnál (Sorozatcím: Tokió nevezetes helyei.)
Japán gyűjtemény, Vay Péter japán fametszet gyűjtése
Leltári szám: HFM_6972.
– “Havazik? – kérdezte az anyahercegnő, egy pillantást vetve Pao-jü vörösesbarna majomszőrnemezből készült durva viharköpenyére.
– Még nem. De minden arra vall, hogy havazni fog.
– Hozd elő neki a pávatoll kabátot! – parancsolta az anyahercegnő Mandarinkacsának.”
Cao Xuejin, 18. századi kínai író leghíresebb regényében, a Vörös szoba álma című, mára már klasszikussá vált művében a jelen írás középpontjában álló köpönyeg, avagy viharköpeny vörösesbarna majomszőrzetből készült. Ez adott védelmet eső és hó ellen és ad még mind a mai napig Kína és Japán mezőgazdasági munkát végző földművesei, a kereskedelmi utakat rovó karavánok, valamint a kisvárosi, vidéki forgatagban lavírozó riksások körében. A közösségek életének szerves részét képező viharköpeny a hétköznapi élet minden rezzenésére reagáló vallási rituálék színterén is megjelenik. Kína és Japán nagy részén szalmából készítik, ahogy azt gróf Vay Péter (1863-1948) misszionárius és Ázsia-kutató japán fametszet gyűjtésének egyik, a korabeli Tokió nevezetes helyeit bemutató fametszet sorozatának lapján, valamint Dr. Bozóky Dezső (1871-1957) császári és királyi sorhajóorvos, világutazó, gyűjtő 1908-as japán útja során vásárolt felvételein is láthatjuk. A két, kézzel színezett üvegdián fennmaradt, stúdió felvétel egyike, egy japán földművest láttatja esőköpenyében, a másik egy téliesen felöltözött nő és szalmaköpenyét viselő riksás fiú egymás útját keresztező életképének pillanatnyi történésébe enged betekintést.
Kína Délnyugati Szárazföldi Selyemút mentén található településein azonban az esőköpeny sok helyen pálmafa rostjából vagy helyenként kókusz háncsból készül, a viselet bambuszkalappal egészül ki.
Az esőköpenyt (esernyőt) esőkérő rítusok során tilos viselni, esküvőn tilos az ajándéklistára felvenni, mégis a yunnani régió őskultuszának egyik szimbolikus viseleteként ismert.
A yunnani őskultusz főbb rítusai családi vagy kolostori közösségek kérésére kerülnek bemutatásra. Öt nagy kategóriát állíthatunk fel: temetés, halotti megemlékezés, békességet kívánó szertartás, születésnapi jókívánságok szertartása, valamint a halottak napi tisztító szertartások és a hozzájuk szervesen tartozó, de különálló rítusokként is ismert Földanya Kultusz szertartásai.
A Földanya kultuszhoz két fő rítus tartozik: az egyik a Földanya születésnapján megrendezésre kerülő templomközösségi ünnepség, a másik a „Sárkány megbékítése és a Föld megnyugtatása” avagy „Köszönet a Földnek” rítus, amelynek két típusa van, attól függően, hogy a Yin házban, vagy a Yang házban akarják kiengesztelni a Földanyát és vele együtt a Sárkány istenséget. Az előbbit a „Yin ház megnyugtatásának” a másikat a „Yang ház megnyugtatásának” nevezik. Az előbbi szertartást az elhunyt sírhelyének felújításakor vagy Halottak Napján mutatják be a temetőben, az utóbbit a családi lakóterében tartják, az adott hely Sárkány istenségének lecsendesítése és az Öt irány istenségének szóló köszönetnyilvánítás céljából. Ezekre a rítusokra azért van szükség, mert akár a sírhely felújításáról, akár egy új ház építéséről, vagy átalakításáról van szó, a munkálatok közben megsértik a földet, így az azt uraló Földanyát is. A „Yang ház megnyugtatásának” rítusához a megrendelő anyagi helyzete és kívánsága alapján „Kapunyitó rítus” is kapcsolódhat. (A jószerencse beengedésének rítusa.)
Két neves yunnani rítusvezető, Liu mester és Liu Kan, meghatározása alapján a „Sárkány megbékítése és a Föld megnyugtatása” rítus meglehetősen összetett. Az „Oltár megnyitása” rítusával kezdődik és az „Istenségek [saját birodalmukba] való elbocsájtása” rítusával végződik. Ezt a rítust egy három napos szertartás során mutatják be.
Az első nap: egy klán felkérésére, a klán közös ősei sírjánál, a „Yin ház megnyugtatásának” rítusára kerül sor, amely során az ősöknek mutatnak be áldozatokat és hódolnak a Földanya istennőnek. (Ha több családtag sírja helyezkedik el egymás mellett, akkor az egyik családtag sírja lábánál helyezik el a Földanya istennő lélektábláját. Ha egy sír magában állna, akkor annál külön jelenne meg a Földanya istennő.)
A második nap: a halotti megemlékezés, a gyász időszak felidézésének napja. Célja: az elhunyt szülők halálát követő első vagy harmadik évben hálaadó szertartást végezni az elhunyt szülők lelki üdvéért.
A harmadik nap: a „Yang ház megnyugtatásának” rítusára kerül sor buddhista rítus keretén belül, de taoista rítussal is be lehet mutatni. (A kép galéria egyik fényképe a buddhista, a másik a taoista szellemiségben bemutatott rítusba enged bepillantást.)
 |
2. kép Téliesen öltözött nő és riksakuli szalma köpenyben Leltári szám:
|
|
3. kép Japán földműves esőköpenye |
